Avagy a svájci Zepter féle Bioptron cuccok... kinek mi a tapasztalata?
-
#129
Szintén egy hozzáértő írásából:
"A fénygyógyászat az emberi szervezet öngyógyító potenciálját természetes és egyedülálló módon aktiválja, ennek köszönhetően ma már egy általánosan elismert gyógyászati és megelőző módszer. Számos szakmai tanulmány bizonyította, hogy a többféle heveny és krónikus betegségben szenvedő páciens esetében a gyógyító hatású polarizált fény idejében történő és megfelelő alkalmazása csökkentheti a gyógyszerfogyasztást, és így képes mérsékelni több készítmény nem kívánatos mellékhatását (pl. a májra, vesére, gyomorra), és a gyógyszerfüggőség kialakulásának veszélyét. A fénygyógyászat rendkívüli lehetőségeinek köszönhetően csökken a szervezet külső megterhelése, és fokozatosan erősödik az egész immunrendszer.
A korszerű fényterápiában többféle típusú fényt használnak, amelyek egymástól fizikai tulajdonságaikban és az élő szervezetre való hatásukban különböznek. Vannak olyanok, amelyeket már évtizedek óta ismerünk az orvosi rendelőkből (ilyen a szolux vagy a kvarclámpa), míg másféléket (pl. a lézer) az orvostudomány jelentős mértékben csak a legutóbbi években kezdett el alkalmazni.
A lézer (laser) kifejezés az angol "Light Amplifikation by Stimulated Emission of Radiation" (magyar fordítása: fényerősítés kényszerített fénykibocsátás útján) kezdőbetűiből származik. A lézert, ami a 20. század egyik legjelentősebb felfedezései közé tartozik, az orvostudományban a fénysugár teljesítménye szerint nem invazív (biostimulációs) és invazív (sebészeti) lézerre osztjuk fel.
A gyógyító hatású fény a szokásos fényforrások fényétől néhány alapvető tulajdonságban különbözik:
MONOKROMATIKUS (egyetlen sávra kiterjedő hullámhosszúságú és ezért egyszínű fény),
KOHERENS (a sugarak rezgése fázisazonosságban történik),
POLARIZÁLT (a fényhullámok párhuzamos síkokban haladnak).
A polarizált fénynek e tulajdonságai lehetővé teszik a fénysugár erejének koncentrálását kis felületre. Élő szövettel való érintkezés során pedig támogatja a sejtstruktúra egészséges fejlődését. Ezt a hatást leggyakrabban biostimulációnak nevezik. A kísérletek bebizonyították, hogy a biostimuláció lefolyására elsősorban a polarizációnak van alapvető hatása, amely e gyógymód felhasználója számára nem jelent semmiféle egészségi kockázatot. Ennek eredményeként született meg a lézernél lényegesen egyszerűbb, olcsóbb és emellett megfelelően hatékony gyógyító hatású polarizált fényforrás, a. biolámpa.
A biolámpák gyógyító hatású polarizált fénye irányítottan hatol be a szövetek mélyebb szerkezetébe és ezért a hatását nem csak, mint egy felszíni hőforrás, fejti ki. A szöveteken áthaladó, és az azok által elnyelt fényenergia olyan fotokémiai (biokémiai) változásokat idéz elő, amelyek gyógyászati szempontból nagyon jelentősek.
A szervezetre való hatásuk szerint három fő csoportra oszthatók fel:
Az analgetikus hatás, melyet fájdalomtompításként érzékelünk, annak köszönhetően jön létre, hogy a fényenergia természetes hatása csökkenti az idegsejtek érzékenységét azon a helyen, ahol áthalad a polarizált fény. Erősebb fájdalmak esetében ezen kívül ún. endogén opiátok kiválasztására is sor kerül, amelyek a polarizált fénnyel együtt természetes módon képesek megszüntetni a tulajdonképpeni betegség folyamatát és szokatlanul magas hatékonysággal csökkentik a fájdalmat.
A gyulladásgátló hatás annak köszönhetően jön létre, hogy a polarizált fény aktiválja azokat a természetes összetevőket, amelyek részt vesznek a gyulladás megszüntetésében. Nagy jelentősége van annak is, hogy a fénygyógyászat támogatja a vérerek kitágulását, gyorsítja az anyagcserét, és ezzel fokozódik a szervezet saját immunrendszerének a reakciója.
A biostimuláló hatás a nagyobb mennyiségű fényenergiával való ingerlés jelentős mértékben támogatja és meggyorsítja a sejtek és a sérült szövetek megújulását és egészséges fejlődését. Ennek alapvető jelentősége van a szervezet épségének a megőrzésében. "