Informatika és tudomány

  • Batmanci
    #10738
    Az a fura, hogy míg a környezetemben a velem egy korú gyerekek, jobbára űrhajósok akartak lenni, addig nekem, gyenge görcsöm sem volt, mi leszek, ha nagy leszek. Egyszer valaki monta, hogy annyira hülye vagyok, hogy csak színész-komikus lehetek. Ehhez képest, elmentem orvosnak, ahol egy patológia gyakorlaton az évfolyamtársaim szakadtak a röhögéstől, amikor belépett a hidegterembe a prof.
    - Magának színésznek kellene lennie, nem orvosnak. Bár, nem elhanyagolható tény, hogy egy szétdobott hulla mellett, meg tudja őrizni a humorát. - mondta, miközben egy kábé 6 kilós szenyát majszolgatott.
    Aztán ezt otthagytam, hogy vezethessek, versenyezhessek, aztán azt otthagytam, hogy rokkantnyugdíjas lehessek, aztán azt otthagytam, hogy földönfutó lehessek. 'Monnyuk ez utóbbit nem saját akaratomból tettem.
    Csak mivel az állambratyónak spórolnia kell, így kirugdalja a valóban rokkantakat is. Ezzel együtt, halálra ítélve őket. Több, mint három évig pereskedtem a Nydíj Intézettel, és a végén még csak meg sem tartották a tárgyalást, csak egy fecnin közölte a T. bírónő, hogy 42%-os vagyok (50-re fizetniük kellett volna a rokkantságit, ahogy előtte. Ennél csak az lett volna pofátlanabb, ha 49-et írnak a klotyópapírra), így elutasítva.
    Semmiféle munkát nem végezhetek. Ez nem vicc, nem csak lazulok, mint a nyúl, hátán a sassal. Olyan természetű a betegségem.
    Így aztán, mi a fene okom lenne a búslakodásra, még néhány hétig elhúzom itt az életvitel szerű lakást, aztán... utca, mivel senkim sincs, csak macskám.
    Nem akarok senkiben szánalmat kelteni, és ne is sajnáljon senki, mert engem sem érdekel már. Hatalmasat csalódtam magában az Életben.
    Nem erről álmodtam kisgyerekként.
    Eszerint a felállás szerint, a magyar állam egyszerűen ellopta a pénzemet, amit hosszú éveken keresztül befizettem, és nem fizettem keveset.
    Ez van. Amim van, azt a félretett pénzemből van - ami sűrűen kamionozással és buszozással, majd a nyugdíjas éveimből származott -, de egyszer minden elfogy, ha nem pótolod.
    Na, bocs az offért, térjünk vissza az F1-hez, mert hétvégén jön India. Illetve, ők mennek oda, Mindegy, a lényeg, hogy találkoznak, és nem félúton.
    Volt egy Kanadai csajom, annak mondtam, mikor kérdezte, hogy fogjuk látni egymást, hogy majd elindulsz Montreálból, én meg Hamburgból, 'oszt félúton találkozunk. Azt mondta, jó. Ez '78-ban volt. Soha többé nem láttam.
    Lehet, hogy 'télleg várt félúton. Az szívás!
    \"Anyámmal élek, Babettával járok, macskám van, és ne is legyek kemény?\"
    Csoki