ozric#13
"No, néhány közkeletű tévedés és pontatlanság:"
Lefelejtetted a válaszokat.
"- Minden futó operációs rendszerhez adtak már ki IPv6 patchet. Linux, WinXP, stb. max külön kell telepíteni."
A Linux tartalmazza a legteljesebb IPv6 implementációt, nagyon sok Linux alapú IPv6 szerver működik Ázsiában. A WinXP körlátozott IPv6 támogatással rendelkezik (nem kell patch), csak kézzel kell engedélyezni. A Windows Vista már teljesen IPv6 képes. A többi os is jól áll IPv6 téren, ha nem a három évnél régebbi rendszerekről beszélünk (pl. MacOS).
"- Egy hálózati eszköznek több IP címe is lehet, az én szerverem pl kapásból kettőt használ, és én még kisfelhasználó vagyok."
Egy gépnek lehet több IP címe, a hálózati eszközöknek általában egy. Megoldható a több IP cím használata is, de nagyon ritkán hasznlják (inkább csak belső hálózatban - LAN).
"- Van egy rakat IP tartomány, amit egyes szervezetek birtokolnak és ezeket nem adják oda, hiába fogy a publikusan elérhető IP címek száma."
Van pár szervezet, amelyik rettenetesen sok (16 millió) IP címmel rendelkezik: General Electric, Ford Motor, HP, Xerox, IBM, stb. Nagyságrendileg a címek 60%-át birtokolja az USA, a maradékot a világ többi része. A legnagyobb gond ez az aszimmetrikus elosztás. Egy InterNET végpontra osztva Ázsiának jutott a legkevesebb IPv4 cím, ezért vezették be viszonylag hamar az IPv6-ot. IPv4 címek elosztása (IANA)
"- Lehet NATolni, de egy IP cím mögött maximum 65535 eszköz működhet (portok max száma) ha mindenki egy portot használ a kommunikációra (így oldják meg sokszor pl a mobiltelefonok internetezését is, hogy ne kelljen sok IP-t venni)."
A NAT a címeket cserélgeti, így nincs 65536-os korlát. A fenti probléma PAT (Port Address Translation) esetén jelentkezik.