kvp#11
Annak idejen ha valaki vett a digital equipment corporation-tol egy PDP szamitogepet, akkor kapott hozza egy kapcsolasi rajzot is. Igy amig van egy zacsko tranzisztora addig javithatja amig akarja. Tobbek kozott ezert is vannak 40 evvel kesobb meg mukodo pdp-k a vilagban. De ugyanez volt a videoton tvkkel vagy a spektrum szamitogepekkel. Mindegyikhez jart teljes kapcsolasi rajz. A mai vilagan az valtozott, hogy a cegek nem szeretik megmondani, hogy hogyan mukodik a termekuk. Ez vonatkozik a hetkoznapibb dolgokra is, mint pl. egy auto. Igy csak addig hasznalhatjuk oket amig el nem romlanak, mert utanna a gyar donti el, hogy ad-e alkatreszt vagy sem.
"Jaj de jó lesz, ha majd a 25 000 000+ szoftveres szabvány mellé jön majd 10 000 000+ hardveres szabvány. :) Soha nem szoktam ilyet mondani, és bunkó sznobnak tartom azt, aki ilyet mond de a helyzet megköveteli hogy kijelentsem: EZÉRT használok macet."
Mar most sokkal tobb szoftveres es hardveres szabvany van, csak a legtobb ember nem veszi eszre. Ha mar mac, ami jelenleg a vilag legzartabb platformja, akkor probalj meg egy adb-s hardverkulcsot egy mai mac-be bedugni. Igaz, hogy a szoftver elfutna az uj macosx alatt is, de a mai mac-ekrol leszedtek az adb portokat es a szabvany nelkul eleg nehez konvertert barkacsolni (pedig lehet). Azert a pc-k szerencsere csak az utobbi idoben mentek el a zart felulet iranyaba, es a teljesen intel alapu rendszerek a mai napig nyiltak. (ez azt jelenti, hogy sajnos csak az intel videokartyakhoz van rendes 3d-s hardver dokumentacio) A tobbi hardver eseten sokkal rosszabb a helyzet. A zart hardver azt jelenti, hogy nem tudod hogy mukodik es ha gond van akkor nem tudja senki, hogy lehet megjavitani, de neha azt sem ertik miert rossz.
"Egy rakat hardware, cpu mag egyéb ezérlő elemeket lehet letölteni vagy beszálni a fejlesztésbe. Itt is hardverről van szó."
Jo oldal, bar a legtobb hardver viszonylag draga. Nekem kb. 1 eve hazilag egy zx80-as szintu rendszert sikerult osszeraknom (kemeny 0.5 Mips-est) ami architekturalisan leginkabb egy altair-re hasonlit (nem szandekosan, utolag derult ki), bar igaz, hogy az alkatreszeket pesten a lomex-nel vettem fillerekert es a 128KB memoria, fekete-feher pal grafikaval nem mai szinvonal, de mukodott. Viszont bebizonyitottam hoy lehetseg sajat cpu-t es videokartyat tervezni, sajat rendszerbusz szabvannyal, sajat utasitaskeszlettel es sajat szoftverekkel. (assembler, gepikodu monitor, debugger, hello world, pong)
Az open hardveres fejlesztok szeretnek a mai vilagba hozni azokat az idoket amikor valaki meg tenyleg tudott venni egy szamitogepet es nem csak licenszelte a gyartotol egy olyan szerzodes kereteben amit a gyarto barmikor felbonthat. Ez egyebkent a kormanyok erdeke is, hiszen csak igy tudjak a sajat rendszereiket biztonsagban tudni egy esetleges allamkozi kereskedelmi vita esetere. Kina pont ezert fejlesztett ki sajat (egyebkent publikus) szabvanyu hardvereket es gyartja is oket allami hasznalatra.