Szabad szoftverek után szabad hardverek?

Én is próbálkoztam egy ideig Kubuntuval, nekem nem az msn volt a baj (az simán megoldható a Kopetével) hanem az Ooffice és az MSOffice közti különbségek. Hiába mondják, hogy kompatibilis, ha egyszer szétb@ssza a formázást.. (na, jó, volt még vagy ezer problémám, de az a hozzá nem értésem miatt volt. Szóval ha valaki meg akar téríteni, és vállalja, hogy 24/7ben válaszol a kérdéseimre; én szívesen használnék linuxot.)

WINE-vel próbáltad? Egyébként pl. pidgin-nel, amsn-nel simán chatelhetsz msn-en.

Amúgy ha jól tudom, a MS fizet nem azért, hogy az õ szoftvereiket használjuk az oktatásban, hanem az állam fizet a MS-nak licenszdíjat, legalábbis itt Magyaroszágon.

Legalább 2 MSN klónt tudok linux alá. Pedig én nem vagyok egy linux guru.
Az msn hálózatot is kezelõ többi, többnyire multiprotokollos instant messenger/chat klienseken kívül.

nézd, én imádom a Linuxot. Használtam is beryllel meg mindennel. Még drivert is keresett amin rohadtul meglepõdtem. De amikor rájöttem hogy nem lehet felrakni az msn-t, akkor döbbentem rá hogy az osztálytársaim felének tökéletesen megfelel a törtvindóz is. Mert amire nekik kell arra jó. Ha az iskolában is az ooffice-t oktatnák a az MS office helyett, akkor talán lenne lehetõség arra, hogy rádöbbenjenek mekkora hülyeségben élnek.( a felük a windows-on kívûl nem ismer más oprencer gyártó céget.) De amíg Microsoft gyakorlatilag ilyen monopolhelyzetben van, hogy fizet azért, hogy az õ termékeivel folyjon az oktatás, addíg változás sem lesz. Csak gondoljatok bele: ez olyan mintha tesiórán csak a Nike felszereléseit lehetne használni...

és hogy ne legyek nagyon off: Attól tartok a hardver terén is hasonló lesz a helyzet. A monpolhelyzetben lévõ gyártók majd nem fognak kompatibilis eszközöket készíteni, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné téve az átállást.

Hát, ne is értsen a titkárnõ ehhez. Egyrészt nem az õ dolga a programok telepítése, karbantartása, másrészrõl ha minden titkárnõ értene hozzá, nem lenne szükség rendszergazdákra, és akkor munkanélküli lennék.

"# find /usr/portage -name "*.ebuild" | cut -d '/' -f 1-5 | uniq | wc -l
"
Megnézem azt a titkárnõt aki fejbõl beüt egy ilyen parancsot, mert éppen kell neki valami ;)

Azert voltak mar ilyen project-ek, pl. az egyik elso 1973-bol:
http://en.wikipedia.org/wiki/TV_Typewriter
Ma ugyanezt reprodukalni kb. 500 forintnyi alkatreszbol lehet, es egy hasonlo de mar bitmap alapu grafikat hasznalo kartyat en is keszitettem. De egy sima 640x480x256-os vga kimenettel rendelkezo kartya sem igenyel tobbet mint 512kB ram-ot es nehany programozhato logikai kapu aramkort. (gyakorlatilag egy-egy memoria, szamlalo, busz illeszto es ramdac chip kell hozza) Igaz, hogy egy ilyen videokartya csak arra jo, hogy megjelenitse a framebuffer tartalmat, tehat minden gyorsitast nelkulozo 2d-s videokartyanak, de arban ez is 1000 forint korul van es akar svga bios-t is kaphat, amitol meg az xp is elindul vele driver nelkul. Par ellenallasal megoldhato hogy a vga melle szabvany rca es svideo tv kimenetet is kapjon.

Egy rendes gyorsitasra is kepes videokartyahoz mar a 34-es hozzaszolasban is emlitett programozhato aramkorok kellenek, viszont ezeket is ossze lehet allitani fixprogramu modon is, ami nagymertekben leviszi a koltsegeket. Hasznalhato 3d teljesitmenyhez viszont mindenkeppen vektorprocesszoros megoldasra van szukseg, amit szerencsere lehet talalni a nyilt hardverek kozott is (pl. a kinaiak altal is hasznalt arm architekturara alapulo magot), bar a regebbi alkatreszek hasznalata miatt teljesitmenyben messze el fog maradni a jelenlegi piacvezeto megoldasoktol.

"Nem úgy veszem észre, hogy "egyre többen" használnának Linuxot az MS Windows helyett, SÕT!!!..."
Nem mozogsz fejlesztõi és szerveradmin körökben. Ott körberöhögnének, ha azt mondanád, tegyünk fel Winfost...

"Azt sem látom, hogy "egyre több" lenne az ingyenes program,SÕT!!!"
Lássuk csak, mennyi programot tudok perpill telepíteni a Linuxomra:
# find /usr/portage -name "*.ebuild" | cut -d '/' -f 1-5 | uniq | wc -l
11694
Maradjunk annyiban, hogy a több, mint tízezer nem kevés. És ebben nincsenek benne a különbözõ verziók (mint pl firefox 1.5, 2.0), úgy van vagy százezer. És a szám percrõl percre nõ.

Egy ilyen az elsõ nyílt forrású grafikus hardver.
http://hup.hu/cikkek/20080413/az_open_graphics_projekt_hamarosan_bejelenti_az_elorendelest

Talán telepíts fel egy Ubunut. Mostanában már úgy megy, h az ISO fájlt megnyitod és win alól fut egy live CD, vagy telepítheted a win mellé is. Kb 15 perc alatt kész is. Aztán ámulhatsz, mennyi ingyenes progi van Linux alá.
És lenne még több is, ha nem lenne titkos a sok hw. kapcsolási rajza + meghajtószoftwerek

"Nem úgy veszem észre, hogy "egyre többen" használnának Linuxot az MS Windows helyett, SÕT!!!..."
Azért ezzel vitatkoznék.
Ha régebb (90-es évek végétõl) óta használtál volna Linuxot láthattad volna, hogy egyre felhasználóbarátabbá vált, egyre több alkalmazói szoftver van rá, egyre jobban támogatják a nagy cégek (IBM, Novell,...), egyre nagyobb a marketing, a népszerûsítés körülötte.

"Azt sem látom, hogy "egyre több" lenne az ingyenes program,SÕT!!!"
VLC Media Player, MPlayer, KMplayer, GIMP, Paint.NET, OpenOffice, Audacity, Irfanview, XNView, Exact Audio Copy, Wavosaur, PsPad, jEdit, Notepad2, Notepad++, ConText, NVU, Kompozer, Amaya, HateML Pro, Komodo Edit, AVG Free, Avira Antivir Personal, Comodo Personal Firewall - soroljam még?

Nem tudom... <#confused>
Lehet, hogy én más bolygón élek???
Nem úgy veszem észre, hogy "egyre többen" használnának Linuxot az MS Windows helyett, SÕT!!!...
Azt sem látom, hogy "egyre több" lenne az ingyenes program,SÕT!!!
(Ami eddig ingyenes volt, az is fizetõs lesz.)
Többször átolvastam a cikket és rájöttem : semmirõl sem szól!<#shakehead>

Mirõl is szól ez a cikk? Sajnos nem értem mi a lényege....

gyerünk a kocsmába

Szabad hát, csak nem vaskloriddal :D :D ( amivel régebben a NYÁKot maratták)

Szabad szoftver, szabad hadver, szabad e-locsolni? :)

Így is vannak félig open hardware-ek, ugyan nem pont kimondottan PC-hez, de példáúl ha veszel a boltban egy TDA2030-as IC-t, és letöltöd hozzá a dokumentációt (ez ingyenes), akkor tudsz magadnak csinálni egy profi erõsítõt, és nem kell megvenned a boltit. És ha ügyes vagy, akkor akár féláron is kihozhatod a dolgot, vagy kevesebbért is :) .

Igen ez egy jó felvetés, valós probléma.
De amelyre idõvel kiforrot a megoldás software területen.
Ha megnézed az SF.net et, rengeteg open project közül lehet válogatni, sok project nemzetközi szabványokat betartva és más alkalmazásokkal kompatibilis módon képes mûködni. És amely projectek mûködõképesek, több ezer közül lehet csemegézni, gyakorlatilag minden problémára készültek open megoldások. Mind mûködnek, ingyenesek, könnyen módosíthatóak, igény szerint, és akár tovább fejleszthetõ más programmá is.
A kulcsszó a programokban a modularitás, objektum orientált szemlélet, ha az egyik program egy tulajdonsága, képessége érdekel, egyszerûen csak kiemelem azokat az osztályokat és átimplementálom a saját alkalmazásomba, ugyan azt fogja tudni, és megsporolok lehet több száz óra munkát.
Igaz hogy más fejlesztette ki, és én csak "ellopom" De ez azért van.
Azért van hogy mások "ellopják" DE ezért mivel mások törõdnek vele, foglalkoznak vele, ezért elég nagy valószínûséggel tovább is fejlesztik, jobbá teszik , adnak hozzá és nem elvesznek.
A végén az én projectemet amit a "lopott" kódokból eszkábáltam össze, muszáj nekem is openben indítani, nekem is szabaddá kell tennem amit alkottam belõlle.
Mivel nem sajátíthatom ki a KÖZÖS kódot.
Ugyan így a hardver esetében is, senki nem sajátíthatja ki a köztulajdont, persze a fejlesztés teljes gõzzel megy majd a háttérbe, egyáltalán nem fog lassulni, cseppet se, pont akkor fog csak igazán menni a dolog.
Most jelenleg is nagoyn sok nagyszerû tervek vannak készen fpga-kra, de mivel nincs pénzmag, nincs szponzor ezekbõl sosem fog megvalósulni semmi.
A mammut cégek meg ontják magukból a középszerû hardvereket, mert õk iparilag csinálják és nem lélekbõl, profitábilis terméket akarnak csinálni is nem világmegváltót. Nekik csak akkor éri meg az egész ha csak lépésenként haladhatnak ugrások nélkül, mert így tudják lehúzni a legtöbb bõrt a vásárlókról, ti is érzitek. Még jó hogy nem 1 megahertzes lépésekben következnek a proci kategóriák.
És a szabványok kierõszakolásával elérik hogy ha memóriát akarsz bõvítani akkor azt csak úgy tudd megtenni hogy az csak egy új gép vásárlásával lehessen megoldani. Na ez az ami nem korrekt, és ezeket a dolgokat el lehetne felejteni ha openesedne a hardwer részleg is.
Egy hardware "megírása" is nagyon hasonló egy program megírásához, ugyan úgy lehet tesztelni fpga-n mint ahogy egy c++ programot debugolni. Nagyon hasonló a egész.
Áramköri szimulációs programok is vannak.
Ha openesedne a hardwer részleg akkor hirtelen több tíz, száz ezer ember szálna be a dologba, hobbyból, vagy profik komoly célokkal. Ha ez megtörténne nem kell félteni a hardvert hogy leáll a fejlõdés és csak másolás lesz.
Ebbõl a szempontból a másolás az jó, mert így amit egyszer kifejlesztett valaki más, nem kell újból dollár milliókból kifejleszteni megint, vagy ahoz hasonlót de mégis mást. Így több pénz marad annak a dolognak a kifejlesztésére amit még nem fejleszt más. Ami az újdonságot jelenti. De amit majd késõbb más is SZABADON felhasználhat majd a saját fejlesztésében.
És már csak akkor is megéri az egész ha 99% "lopott" a dolog, és csak 1% a saját fejlesztés amit aztán bedob a közösbe. Mert már azzal az 1% nyival is hozzáadott az ügyért. Így nagyon kis pénzen nagyon sokat nyer a cég is, ezért nagyon olcsón is tudja majd adni, szinte csak gyártás költségen, fillérekért.

Ez az "open hardware" gyakorlatilag a licenc megszüntetése, új köntösben,nem? Csak arra nem gondolnak, hogy ha kötelezõvé teszik a dokumentációk nyílvánosságra hozatalát, akkor rengetegen kezdenek majd másolni. Mivel õk csak másolnak, nincs kutatási,fejlesztési költség, sokkal olcsóbban fogják tudni adni a termékeiket. A fejlesztõk vagy tönkremennek, vagy azt mondják, hogy k@pjátok be, nem fejlesztek, majd én is csak másolok...Ezek után ki lesz az aki fejleszteni fog?

Szerintem elõbb tanulj meg olvasni, utána írni, ezek után majd elbeszélgethetünk a mac-rõl és annak zártságáról...

A sör mindég szabad volt, szabad nem egyenlõ az ingyenesel... mert mint tudjuk ingyen ebéd nem létezik. Viszont minden ebéd szabad, és nem is kell messzebb menni mint a következõ szakácskönyvig...

Ja és utána tovább lehetne lépni a többi használati tárgyra is. Szabad autó, szabad fûtési/építési megoldások, stb. És végül szabad sör. <#taps>

Egy mai hardver költségei tervezés, gyártás, terjesztés és licencelésbõl áll össze. A szabad hardver a licenc költséget kiveszi az árból, ezzel olcsóbbá téve azt. A kapitalista szemléletbe ez jól beleilleszkedik, a szabadalomból élõkébe kevésbé.

Ma jóval több hardveres megoldás van, mintha csak szabad hardverek lennének. Vegyük az adathordozókat. Azért van szükség 30in1 kártyaolvasóra, mert a gyártói nem voltak hajlandóak kifizetni a szabadalmi díjat, hanem tervezett mindegyik sajátot. Persze olyanra kellett csinálni, hogy a többiek szabványába ne ütközzön bele, emiatt ne legyen perelhetõ. Ebbõl egyenesen következnek a nem kompatibilis megoldások.

Az AMD kb. egy fél éve nyitotta meg az ATI grafikuskártyák hardverleírását a linuxfejlesztõk elött...
Az eredménye: Hogy egy fél év alatt soha nemlátott mennyiséget fejlõdött a drájvere :) pl. új kártyák támogatása a legújabb eszközmeghajtóban és most már kezd mûködni egyidõben a Compiz és a 3D (bár nálam ha megy a Compiz a 3D kicsit villog... de eddig nem ment egyidõben sem, így mondhatni, hogy ez is hatalmas fejlõdég :) )

Gondold ezt újra át. A kapitalizmus éppen a nyitott dolgok világa, nem a politikáé és nem az erõszaké. És nincs nem is volt és valószínûleg nem is lesz kapitaliymus soha ezen a világon. Különben ha nem lett volna egy kis kapitalimus szag a világon soha nem is kellene azon törni a fejed, hogy valami nyitott vagy zárt, mert még mindég napi 20 órát durnád a földet, hogy magadnak elegendõ élelmiszert teremts nem beszélve az uralkodó arisztokráciának az igényeirõl amit szintén a két kezeddel kellene kielégíts mert gépek sem léteznének. Minden amink van ennek a kis kapitaliymusnak köszönhetjük amelyet a megjelenése óta annyira fékeznek, hogy soha nem volt képes igazábból létezni csak apró mennyiségben a hatalmi harcok, állami csalások, korrupció és népbutitások közepén néha egy picit jobban fellángolva, de gyorsan eloltották a tüzét és napról napra jobban meg akarják semmisíteni. Sõt úgy, hogy ezt a politikai-lkorporatizmust amelyet még harmadik útként is neveznek és amely valójában nem más mint út a szocializmus-kommunizmus-fasizmus felé pofátlanul kapitalizmusnak neveznek, hogy minden kisember a gyökerekig megutálja.

Ami a nyitott hadrvert illeti (és szoftvert), üdvözlöm és remélem lesöpri ezt a politikai-korporatista szabadalmak és sok más erkörcstelen állam által monópolizált státus gazdaságot.

Szeretnék így programozni, mint ezek. Evolúciós elõnyben vannak velem szemben. (:

elég egy egyszerû monitor csere, ha nagyobbat szeretnél cserélhetsz mindent

eto demerzel:

"mire alapozod hogy a mac a vilag szarab platformja?"

Nem alapozza semmire, hacsak nem a szövegértelmezési problémáidra.
Ugyanis nem azt írta, hogy "legszarabb", hanem azt, hogy a "legzartabb"

Nekem eleve már az nem tetszik, hogyha valami gond van a géppel vihetem egy az egyben az egészet a szervízbe mert én nem nyúlhatok bele, meg nem értem, aki ilyet vesz az nemtud kb. 4 csavart ki-, betekerni a pcn?

mire alapozod hogy a mac a vilag szarab platformja? gondolod te jobbat tudnal csinalni? azert mert te nem tudol valami megcsinalni 1 platform alatt az nem jelenti az hogy a vilag leg szarab dolga lenne. kerlek ne essel tulzasokba.

Chipset, VGA dokumentációkat adogat ki már szerencsére mindenki, az nvidián kívül... majd nekik is muszáj lesz egy idõ után.

Annak idejen ha valaki vett a digital equipment corporation-tol egy PDP szamitogepet, akkor kapott hozza egy kapcsolasi rajzot is. Igy amig van egy zacsko tranzisztora addig javithatja amig akarja. Tobbek kozott ezert is vannak 40 evvel kesobb meg mukodo pdp-k a vilagban. De ugyanez volt a videoton tvkkel vagy a spektrum szamitogepekkel. Mindegyikhez jart teljes kapcsolasi rajz. A mai vilagan az valtozott, hogy a cegek nem szeretik megmondani, hogy hogyan mukodik a termekuk. Ez vonatkozik a hetkoznapibb dolgokra is, mint pl. egy auto. Igy csak addig hasznalhatjuk oket amig el nem romlanak, mert utanna a gyar donti el, hogy ad-e alkatreszt vagy sem.

"Jaj de jó lesz, ha majd a 25 000 000+ szoftveres szabvány mellé jön majd 10 000 000+ hardveres szabvány. :) Soha nem szoktam ilyet mondani, és bunkó sznobnak tartom azt, aki ilyet mond de a helyzet megköveteli hogy kijelentsem: EZÉRT használok macet."

Mar most sokkal tobb szoftveres es hardveres szabvany van, csak a legtobb ember nem veszi eszre. Ha mar mac, ami jelenleg a vilag legzartabb platformja, akkor probalj meg egy adb-s hardverkulcsot egy mai mac-be bedugni. Igaz, hogy a szoftver elfutna az uj macosx alatt is, de a mai mac-ekrol leszedtek az adb portokat es a szabvany nelkul eleg nehez konvertert barkacsolni (pedig lehet). Azert a pc-k szerencsere csak az utobbi idoben mentek el a zart felulet iranyaba, es a teljesen intel alapu rendszerek a mai napig nyiltak. (ez azt jelenti, hogy sajnos csak az intel videokartyakhoz van rendes 3d-s hardver dokumentacio) A tobbi hardver eseten sokkal rosszabb a helyzet. A zart hardver azt jelenti, hogy nem tudod hogy mukodik es ha gond van akkor nem tudja senki, hogy lehet megjavitani, de neha azt sem ertik miert rossz.

"Egy rakat hardware, cpu mag egyéb ezérlõ elemeket lehet letölteni vagy beszálni a fejlesztésbe. Itt is hardverrõl van szó."

Jo oldal, bar a legtobb hardver viszonylag draga. Nekem kb. 1 eve hazilag egy zx80-as szintu rendszert sikerult osszeraknom (kemeny 0.5 Mips-est) ami architekturalisan leginkabb egy altair-re hasonlit (nem szandekosan, utolag derult ki), bar igaz, hogy az alkatreszeket pesten a lomex-nel vettem fillerekert es a 128KB memoria, fekete-feher pal grafikaval nem mai szinvonal, de mukodott. Viszont bebizonyitottam hoy lehetseg sajat cpu-t es videokartyat tervezni, sajat rendszerbusz szabvannyal, sajat utasitaskeszlettel es sajat szoftverekkel. (assembler, gepikodu monitor, debugger, hello world, pong)

Az open hardveres fejlesztok szeretnek a mai vilagba hozni azokat az idoket amikor valaki meg tenyleg tudott venni egy szamitogepet es nem csak licenszelte a gyartotol egy olyan szerzodes kereteben amit a gyarto barmikor felbonthat. Ez egyebkent a kormanyok erdeke is, hiszen csak igy tudjak a sajat rendszereiket biztonsagban tudni egy esetleges allamkozi kereskedelmi vita esetere. Kina pont ezert fejlesztett ki sajat (egyebkent publikus) szabvanyu hardvereket es gyartja is oket allami hasznalatra.

Es miert eri meg egy X86-os gepet BSD-vel megvenni hirribilis osszegert?

Nehéz úgy programozni, ha nem tudod pontosan, h is mûködik az a bizonyos készülék, csak nagy vonalakban.
pl: Linux alatt a zárt meghajtók. Azaz a diverek (alaplap, vidkari, hangkari, stb) megírásának nehézsége.
Ha van egy hardware, amit nem egy zárt laborban terveznek meg, arra nagyon nagyon könnyen lehet akár meghajtót is írni, vagy éppen kívánság szerinti funkciókkal bõvíteni. (Ott van a neten az elektromos autó nyitott fejlesztése.)
Nemsokára megvalósulhat egy igazi Open Source PC :D :D

Szerintem meg pont a macet kéne elhagyni mert annyi in jure szabványt csinált hogy az már fáj az embereknek, nagyon kevés dolgot vettek át a kompatibilis szabványokból. Szabványos egér, billentyûzet sem jó nekik.
Szerintem a jól mûködõ de facto szabványokat kéne erõsíteni, és a sok feleslegeset , amikre vannak jobb megoldások már, azokat mind elhagyni.
Gondoljatok bele, milyen jó lenne ha nyitott lenne az x86-os architektúra, most nem csak egy-két fõ "amd,intel" gyártó lenne a piacon hanem akár több tíz is.
Nagyobb lenne a verseny, alacsonyabb árak, verseny miatt több fejlesztés, jobb termékek lennének a piacon. Elképzelhetõ lenne ha 10 verseny gyártó cég lenne a desktop cpu piacon hogy nem 3 ghz körül lennének a top procik hanem 10, vagy 15 Ghz körül. Esetleg aszinkron mûködésûek, vagy fény alapúak lennének.

Jaj de jó lesz, ha majd a 25 000 000+ szoftveres szabvány mellé jön majd 10 000 000+ hardveres szabvány. :)

Soha nem szoktam ilyet mondani, és bunkó sznobnak tartom azt, aki ilyet mond de a helyzet megköveteli hogy kijelentsem: EZÉRT használok macet.

Nagy dolgok ezek.
Ha egy project open akkor az nagyon minimális költségen jobban kifejlõdhet mint a pénzes laboros társa. Pl, amikor egy processzort megveszel, annak csak egy minimális költsége a gyártás, és 70-80% a tervezési költségek.
Egy open hardver kb, több mint a felébe fog majd kerülni a nagy céges termékekkel összehasonlítani, csak azt kell elérni hogy megkapja a szükséges támogatásokat, protokoll és csatlakozók, interfészek támogatására gondolok, és nagyon remélem a nagy cégek nem fognak lobbizni az open projectek által felállított új szabványok ellen. "pl. Fizetek neked xy milliót ha nem raksz bele a termékedbe open bigyó támogatást és csak az enyémet támogatod ".

Egyébként egy nagoyn jó oldal:
www.opencores.org

Egy rakat hardware, cpu mag egyéb ezérlõ elemeket lehet letölteni vagy beszálni a fejlesztésbe. Itt is hardverrõl van szó.

Pont az opensource a példája annak hogy nem halott ügy. Kapcsolási rajzokat lehet letölteni a netrõl, dokumentációkat is, igaz a nagyrésze kalóz dolog. :)
De pl PIC égetõhöz sok verzió van, ezek saját kreálmányok, szabadon építhetsz belõle magad is.

ez halott ugy, mivel kapitalizmus van a nagyvilagban..

Ugyan a cikk nem említi, de az Openmoko a napokban kezdi meg az open source telefonjának tömeggyártását.

olyan hogy pl kifejlesztesz egy új csatlakozot, akkor nem kérsz több millió dollárt attól aki szeretné ezt felhasználni (lásd pl a mindenféle videójel átvivõ csatlakozok...)

hmm... most akkor milyen is egy szabad hardware?