physis#68
Nagyon köszönöm válaszod, és én is külön köszönöm tudománytörténeti és -filozófiai összefoglalódat a korábbi óriástintahalas topicban. A tudomány és a vallás kapcsolatához hozzászólva: én a nagy, szent vallásokat nem ismerem, jól még a kereszténységet sem; viszont annál inkább foglalkoztat a természeti népek hitvilága. Meglepőek egyes eszkimó és indián teremtésmítoszok, mesék -- mármint az, hogy milyen hozzállás van a természet jelenségeihez, (már amennyiban szabad e csírákból a tudományhoz való hozzáállásra "mi lett volna ha"-sejtéseket levonni).
Barüske (1969). Eskimo Marchen:
A megközelítési keretek lezártságának kerülését véltem az alábbiakban:
Senki nem tudja, hogy jelent meg az első ember...[/url]
Egy másik:
[quote]Vannak, akik azt mondják, hogy az embert a holló teremtette meg. Mások azt mondják, hogy az ember megjelenése a véletlen műve, márpedig ez még annál is csodálatosabb, mintha szándékkal lett volna teremtve[/url]
Egy harmadik meg hangulatában arra emlékeztet, amikor egy kutatás során olyan meglepő eredményre derül fény, amely a kutatás indításakor még előfeltételzésként sem volt meg senkiben:
[quote]A holló hüvelyes növényeket teremtett. Egyszer csak az egyik növény hüvelyéből ember lépett ki. A holló megdöbbent... Hát te ki vagy? ... Mert hát igaz, hogy én teremtettem e növényt, de nem gondoltam volna, hogy ilyesmi fog kijönni belőle! (egy változat online is elérhető)
Egy indián mesében
Gluszkabi saját magát teremtette meg porból
Tudománytörténeti, sőt tudományfilozófiai szempontból is érdekesnek találom őket. Hogy potenciálisan tudománybarát szemléletet sugallnak-e, vagy pedig e feltételezés erőltetett dolog-e, azt nem tudom. Barrow A fizika világképe könyvében amellett érvel, hogy a tudomány mai felfogásához szükséges volt a természet objektiválásra, az ember világától való elválasztására, továbbá a végtelen hatalmú és a világ felett álló, attól ekülönült léttel bíró törvényalkotó Mindenható képzete (A legfontosabb részletek megvannak online elérheten is magyarul). Viszont Daniel Quinn a természeti népek lehetséges önálló magasfejlődéséről ír szinte valamennyi művében (nálunk főleg az Izmael szerzőjeként ismert).
Írtad, a biológiai rendszerek jóval nyíltabbak a formális analogonoknál -- akkor most már sejtem, miért olvastam valahol, hogy egy idő után behatárolttá válik még a legjobb evolúciószimulátor is. Remélem, ha lesz olyan kvantumszámítógépünk amely tekergő nagymolekulákat is képez lesz modellezni (egyáltalán a kémia és biokémia ,,nyálkás'', tekergő világát), akkor talán jobb lesz a helyzetünk.
A metaszintek általában szükségszerűen nem formalizálható voltára rámutató szakasz meglepett: valahogy így egyben még sosem fogtam fel eddig a dolog jelentőségét, nem éreztem át, noha ,,formálisan'' korábban is olvastam róla (Gödel-tétel, Máté & Ruzsa meg Mérő könyvei, relatív ellentmondásmentességi bizonyítások tipikus volta, abszolút ellentmondásmentesség-bizonyítások csak speciálisan ,,szerencsés'' behatárolt elméletek esetében).
A fizikai vonatkozásokba még bele sem gondoltam, megpróbálok erre figyelni.
Az SG-ben talán az alábbi a különbséget látom az eddgi általam ismert sciencenews portáloktól: bár vannak olyan külföldi sciencenews oldalak, amelyek szinte óránként-percenként ontják az új híreket, sokszor főleg alapkutatási témákban (átfogóbb physorg, specializáltabb nanowerk), de ehhez képest annál meglepőbb, ami hiányzik belőlük: a hozzászólók (ha egyáltalán lehetséges) fluktuációja szinte 100%, sőt sokszor anonimak is . Csak az SG-t ismerem mint élő, saját történelemmel és identitással bíró közösséget maga köré növesztett sciencenews oldalt, ez még a kommentelést egyébként lehetővé tevő physorg-ból is hiányzik. Szakfórumokon persze van állandó közösség adott témánként, az SG-közösség viszont lényegében minden természettudományos témában megjelenik.