nagylzs#24
> Aki még nem tanult meteorológiát, annak írom.
Tanultam, de energetika <> meterológia. :-)
> 1. A Coriolis-erő épp a sarkok felé haladva lesz egyre jelentősebb, az egyenlítőnél nulla.
Hát ha egészen precízek akarunk lenni akkor a coriolis erő nagysága egyenesen arányos a szögsebesség vektor és a sebességvektor szorzatával. Vektoriális szorzat, ugyebár. Ezért is írtam be a pontosítást, mert coriolis erő a sarkok közelében is hat. Csak nem mindenki ismeri a vektoriális szorzatot. A meterológiában a nagy áramlások a föld felszíne mentén futnak, nem pedig függőlegesen. Éppen ezért a meteorológiában a coriolis erőnek a sarkok közelében minimális a hatása. Függőleges (sugárirányú) mozgás esetében pont fordítva van. Ha esetleg vitázni akarsz erről akkor meg ne szöveget írj vissza hanem formális képleteket, mert azok többet mondanak ezer szónál.
> 2. Ez a kitérítő-erő a vízszintes mozgásra hat, nem a függőlegesre. Hatását leginkább a légmozgásból lehet
Lásd föntebb. Arra a mozgásra hat aminek a szögsebességgel vett vektoriális szorzata nem nulla.
> A víz esetében a vízrészecskék a lefolyó középpontja felé haladva vízszintes irányuk változik meg.
A függőleges is, mert fefelé folyik. De egyébként épp most győztél meg arról, hogy a sarkok közelében is ki lehet használni a hatást. :-) Viszont ha pontosan akarjuk leírni a dolgot akkor a sebességvektor időbeli függvényét kell vizsgálni, illetve -2*m*szögseb*sebesség időbeli függvényét.
> 3. Az északi féltekén jobbra térülnek el a közeg (szél, víz) részecskéi, a délin balra.
Természetesen ez is csak akkor igaz ha a föld felszínével párhuzamos mozgásról beszélünk. A szél így mozog. De vannak más irányok is.
Chappy-nek:
> Ja, csak ez is es az arapaly eromu is a fold forgasat lassitja. Pont.
A coriolis erő merőleges a centripetálissal, ezért munkát nem végez. Tehát nem is lassíthat semmit. Pont.
Az árapály erőmű egyébként más, mert ott a hold tömegvonzása emeli föl a vizet, a "sima" vízerőműnél meg a nap. Az egyik lassítja a föld forgását, a másik nem.