Hunter

Hasznosítják az örvények erejét

Hamarosan a hagyományos hidroelektromos erőművek teljesítménynövelését szolgálhatja az örvényeket és hurrikánokat létrehozó Coriolis erő.

A technika kulcsa egy új turbina, ami ausztrál feltalálója, Paul Kouris szerint a Föld forgása által keltett erőt kihasználva 27 százalékkal növelheti a vizierőművek teljesítményét. Az új turbina a lefolyó víz forgó kinetikus energiáját használja fel szemben a hagyományos hidroelektromos erőművekkel, melyek a gravitáció hatására lezúduló víztömegből nyerik hajtóerejüket.

Kouris, aki főfoglalkozását tekintve ügyvéd, nemrég nyert állami támogatást az ausztrál kormánytól egy kísérleti darab kifejlesztésére, amit az ország keleti részén, Maryville-nél helyeznek majd üzembe. A feltalálónak saját bevallása szerint nem akármilyen küzdelmet kellett folytatnia az akadémiával és a kormánnyal, hogy meggyőzze őket az új turbinatervezet előnyeiről. A sors iróniája, hogy nem is olyan rég Európában megvalósították az elvet, igaz nem erőmű nagyságú méretekben, Kouris azonban majdnem leesett a székről, amikor meghallotta a hírt. A következő mozzanat a szabadalmi hivatal feltárcsázása volt, ahol megnyugtatták, az ő szabadalma öt évvel megelőzi az európai fejlesztést, így a Kouris Centri Turbine mint szellemi tulajdon prioritást élvez. Mindezek ellenére fájó pont az 51 éves feltaláló számára, hogy az elvet nem Ausztráliában valósították meg elsőként, hanem Ausztriában.

Az ausztrálok csak nemrég tesztelték le az elvet a Ballarat Egyetemen, ahol kimutatták, hogy az örvényhatás valóban képes többletenergiát adni az erőműveknek a víz gravitációs eséséből származón túl. Kouris azt állítja, hogy az eredeti méreteknél több mint kétezerszer kisebb teszttartályában sikerült a hagyományos turbinák által előállított energiánál 27 százalékkal többet generálnia. Ha ez az érték helytálló, akkor a jelenlegi hidraulikus berendezések felújítása az új turbinával radikálisan megnövelheti az erőművek teljesítményét.

Kouris 1998-ban szabadalmaztatta eljárását, a megvalósításhoz szükséges anyagiak azonban csak a Ballarat Egyetemen elvégzett mérések után kezdtek csordogálni. Ugyanakkor az osztrák Obergrafendorf városában 2005-től működtetnek Coriolis turbinákat a város melletti folyó partján felállított betonmedencékben, melyek 10 háztartást képesek ellátni energiával.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rigidus #26
    > legalább egy fotó kéne, vagy valami

    http://www.ecodesign-beispiele.at/data/art/200_3.php
  • nagylzs #25
    stremix: bocs, mindenben igazad volt Jobban utánanéztem és kiderült hogy csak a víszintes irányú mozgás okoz örvényt. Mea culpa.

    Bár nekem is igazam volt abban, hogy a coriolis erő az egyenlítőnél is hat, illetve mindenhol hat a mozgás irányától függően. Pl. az egyenlítőnél is hat a függőlegesen lefelé áramló vízre, de nem okoz benne örvényt, hanem csak "megdönti".
  • nagylzs #24
    > Aki még nem tanult meteorológiát, annak írom.

    Tanultam, de energetika <> meterológia. :-)

    > 1. A Coriolis-erő épp a sarkok felé haladva lesz egyre jelentősebb, az egyenlítőnél nulla.

    Hát ha egészen precízek akarunk lenni akkor a coriolis erő nagysága egyenesen arányos a szögsebesség vektor és a sebességvektor szorzatával. Vektoriális szorzat, ugyebár. Ezért is írtam be a pontosítást, mert coriolis erő a sarkok közelében is hat. Csak nem mindenki ismeri a vektoriális szorzatot. A meterológiában a nagy áramlások a föld felszíne mentén futnak, nem pedig függőlegesen. Éppen ezért a meteorológiában a coriolis erőnek a sarkok közelében minimális a hatása. Függőleges (sugárirányú) mozgás esetében pont fordítva van. Ha esetleg vitázni akarsz erről akkor meg ne szöveget írj vissza hanem formális képleteket, mert azok többet mondanak ezer szónál.

    > 2. Ez a kitérítő-erő a vízszintes mozgásra hat, nem a függőlegesre. Hatását leginkább a légmozgásból lehet

    Lásd föntebb. Arra a mozgásra hat aminek a szögsebességgel vett vektoriális szorzata nem nulla.

    > A víz esetében a vízrészecskék a lefolyó középpontja felé haladva vízszintes irányuk változik meg.

    A függőleges is, mert fefelé folyik. De egyébként épp most győztél meg arról, hogy a sarkok közelében is ki lehet használni a hatást. :-) Viszont ha pontosan akarjuk leírni a dolgot akkor a sebességvektor időbeli függvényét kell vizsgálni, illetve -2*m*szögseb*sebesség időbeli függvényét.

    > 3. Az északi féltekén jobbra térülnek el a közeg (szél, víz) részecskéi, a délin balra.

    Természetesen ez is csak akkor igaz ha a föld felszínével párhuzamos mozgásról beszélünk. A szél így mozog. De vannak más irányok is.

    Chappy-nek:

    > Ja, csak ez is es az arapaly eromu is a fold forgasat lassitja. Pont.

    A coriolis erő merőleges a centripetálissal, ezért munkát nem végez. Tehát nem is lassíthat semmit. Pont.

    Az árapály erőmű egyébként más, mert ott a hold tömegvonzása emeli föl a vizet, a "sima" vízerőműnél meg a nap. Az egyik lassítja a föld forgását, a másik nem.
  • Chappy #23
    Ja, csak ez is es az arapaly eromu is a fold forgasat lassitja. Pont.
  • Epikurosz #22
    +lazacok (finomak)
  • Epikurosz #21
    Na, és mi van a pisztrángokkal, amelyek árral szemben úsznak felfelé a folyón? Levitáció vagy Coriolis-erő vagy vajmi más?
  • stremix #20
    Aki még nem tanult meteorológiát, annak írom. Pár dolgot tisztázzunk.

    1. A Coriolis-erő épp a sarkok felé haladva lesz egyre jelentősebb, az egyenlítőnél nulla.

    2. Ez a kitérítő-erő a vízszintes mozgásra hat, nem a függőlegesre. Hatását leginkább a légmozgásból lehet

    megérteni. A víz esetében a vízrészecskék a lefolyó középpontja felé haladva vízszintes irányuk változik meg.

    3. Az északi féltekén jobbra térülnek el a közeg (szél, víz) részecskéi, a délin balra. Minnél inkább a sarkok felé

    haladunk, egyre nagyobb a kitérítő-erő. Az egyenlítőnél nulla.

    Remélem a képből világos, hogy miért az óramutató járásával ellentétes az örvénylés az északi féltekén.
    A Coriolis-erő miatt van az is, hogy a szél nem pontosan a nagyobb nyomású terület felől a kisebb felé halad hanem

    jobbra kitér, sőt van amikor az izobárokkal (egyenlő nyomású területek) párhuzamos, ezt hívjuk gradiens szélnek.
  • nagylzs #19
    > Mellesleg a coriolis erő nem nagyon hat a sarkokon, mert ott nincs a földnek
    > kerületi sebessége, ezért (se) nem alakulnak ki hurrikánok a sarkok közelében.

    Elnézést a pontatlanságért, amint mondtam az persze a föld felszínére merőleges ("függőleges") mozásra vonatkozott. A sakokon is van hatása a coriolis erőnek, más mozgási irányokban.
  • Aviak #18
    Kosheen-től a Catch az.
    Ja és annyit, hogy nem a Coriolis erő feltalálója, hanem a felfedezője volt Coriolis bácsi.
  • Juszufka #17
    Coriolis-erő gyorstalpaló:

    Valamelyik együttes valamelyik számának volt egy olyan klipje, hogy a zenészek a forgó lemezjátszón állnak.

    Képzeljétek el, hogy ti is ott álltok a forgó bakelitlemez szélén. Elkezdetek sétálni a lemez közepe felé. Viszont ahogy egyre beljebb sétáltok, egyre kisebb kerületi sebességű részekre tévedtek rá, amihez "hozzá kell lassulnotok". Ebből ti annyit éreztek, hogy folyamatosan el akartok esni a lemez forgásának irányába.

    Az erő, ami "fel akar titeket lökni", a Coriolis-erő.