Hogyan kommunikálunk a következõ 25 évben?

1 a technika gyorsabban fejlõdik mint az átlag ember tudása...
2 az új technikák rengeteg pénzbe kerülnek, ezt valakinek meg kell fizetni...
3 a világgazdaság válság felé tart...
4 az emberek morálja egy háború elõtti szinten van (nézd meg Fellini Orchestra címû filmjét, errõl a morális ingadozásról szól)
5 embertelenné válna egy teljesen technikai társadalom, ami gátolja a magánélet nyugalmát

A probléma nehézségét az adja, hogy az emberbe ezek a problémamegoldó technikák már genetikailag bele vannak programozva.
A létért folyó küzdelem és a szexuális ösztön során ugyanis általában az maradt fenn, amely mindig rálicitált a korábbira, nem feltétlenül pozitív irányban. Az önszabályozás persze mûködött, csak a kokázatok, ismétlem, korábban kisebbek voltak. Ma a játék tétje sokkal nagyobb.

Másik klasszikus példa az ereklyék tisztelete és a bûnbocsátó cédulák megjelenése a katolikus egyháznál. Nem magyarázom el, mindenki le tudja vezetni magának a folyamatot. Ezek a példák talán annyiból jobbak, hogy már ismerjük a történet végét.
Az atomenergia, internet, nanotechnológia, génsebészet, ûrtechnológia, robotika (hogy csak a legfontosabbat említsem) címkéjû történetek még csak most bontakoznak ki, de jó lenne, ha elkerülnék a korábbi folyamatoknál megismert csapdákat. Annál is inkább, mert itt a kockázatok általában nagyságrendekkel nagyobbak, akár fatálisak is lehetnek.

"És pl. figyeld meg, hogy mennyi értelmetlen szókompozíciót találhatsz a médiákba és a könyvekben is,"

Ezt nevezem én az eszkalációnak, amelyet természetesen kísér az elértéktelenedés.

Mit értek eszkaláció alatt?

Van egy kreatív ember, aki feltalál valamit. Klasszikus példaként mindig a filmmûvészetet szoktam felhozni, mert ragyogóan szemlélteti a jelenséget. A cél nemes, az eszközök is tisztességesek. Mivel elõremutató találmányról van szó, amely társadalmi szükségletet is kielégít, gazdasági hasznot termel. Erre felfigyelnek a haszonlesõk, és elõször elkezdik imitálni az ötletet, majd eltúlozzák, ugyanis hiányik belõlük az ötlet eredeti kitalálójának erkölcsi tartása és arányérzéke.

Így lesz aztán a filmmûvészetbõl horrort és pornót gyártó filmipar. A jelenséget aztán a "szociológusok" és más megmondóemberek megmagyarázzák, aze esetleges jogi vitákon, pereken pedig az ügyvédek keresnek sok pénzt, közben persze az állam is szabályoz.

Tehát, egy hasznos találmány köré kitermelõdik a törmelék, a szennyburok, rengeteg - pénzben is kifejezhetõ - kárt okozva a társadalomnak.

A nyelvi mellbeszélés, halandzsa, a rossz takargatása ezeknek a jelenségeknek a szellemi kivetülése.

Hm.. nem lehet tagadni, hogy a sikerhez az egyik legfontosabb, h minél több szót ismerjen az ember.. Minél több szót ismer a kisiskolás, annál könnyebben fog tanulni. Minél több szót ismer egy felnõtt, annál sikeresebb/gazdagabb lehet majd.
De most a témába vág: észrevettétek, ahogy a cigók "mûvelõdnek" a tévébõl, és próbálnak választékos szavakat tenni a beszédükbe, miközben az értelmüket se tudják? :D

Három problémát keverünk szerintem:

- A tankönyveket is olvashatatlanná teszi, hogy egyébként jó szakember írók nem képesek kifejezni magukat. Volt hogy angol forráshoz kellett nyúlnom, hogy értelmezni tudjam a magyar szöveget. Aztán amikor megértettem a témát, és visszaolvastam, akkor hüledeztem, hogy minek kellett ezt ennyire bonyolítani? Ez azonban nem a nyelv szegényedése, hanem szónoki képességek hiánya. Nem minden fizikus Ciceró, de talán ezt meg lehet nekik bocsátani (viszont sok 2000 után kiadott, és remekül megírt magyar fizikakönyv van a könyvespolcomon, tehát jól állunk ezen a téren).

- Másrészt ami a TV-ben történik, az a legalacsonyabb, de még döntésképes értelmi szintû fogyasztói réteg igényeire van szabva. Õk vannak a legtöbben, rájuk specializálódtak a reklámozók. Mindenki, aki ez fölött van, de nem annyival, hogy képes legyen önállóan könyvet levenni a polcról, elõbb utóbb lesüllyed erre a szintre, mert semmi sem tornásztatja az agysejtjeit. Velük pedig egyszerûsített nyelven lehet csak társalogni. Ez sem a nyelv szegényedése, hanem inkább a szellemi/mûveltségi színvonal süllyedése (aki heti 5 percnél több ker. TV-t bámul, az most nézzen magába, és rohanjon a könyvtárba behozni a lemaradását).

- A nyelvtant egyszerûsítik, és szándékosan rosszul használják. Ettõl nem csak a kifejezõkészség csökken, hanem az egyértelmûség is. Múltkor döbbentem le, hogy nem értettem egy hírt a TV-ben, mert rossz helyen voltak a ragok, nem használták a tárgyas/alany esetet, stb. Ez az angolban nem olyan nagy baj, viszont magyar sajátosság, hogy a nyelvtan hordozza a jelentés oroszlánrészét is. Nálunk gyakorlatilag nincs redundancia, egy Basic Hungarian-on még kenyeret sem lehet venni a boltban, csak makogva meg mutogatva, ez fõleg magyarul tanuló külföldiek kezdeti nehézségeit figyelve szembeötlõ.

Nekem a legjobb példa a nyelv hanyatlására, a lol szócska használata hétköznapi beszédben....roppant mód idegesít:P (nem chat! hanem rendes hang alapú beszédnél)

Nem vagyok gyerek még kevésbé analfabéta. 4 nyelvet beszélek és nem nagyon ismerek embert aki hasonló mennyiségben olvas mint én. A szövegértésel nem az a bajom, hogy nem értem hanem az, hogy aki mondja az sem érti mit is akart mondani. Logikai értelemben van a baj, érted mire gondolok, a szavak jelentése befolyásolja a világ megértését és csak akkor tudunk szavakat értelmes mondatokba kötni, ha tudjuk a szavak jelentését és ha ismerjük azt amirõl beszélünk. Ha már Chomsky-t említetted látod nem jutott eszambe, de õ is kb. a hasonló dolgokra mutat rá. És pl. figyeld meg, hogy mennyi értelmetlen szókompozíciót találhatsz a médiákba és a könyvekben is, most hirtelen nem jut eszembe egy pelda sem, de ha leülnék a TV elé biztos 5 perc allatt 3-at is hallanák. Na mindegy, látom te ezt jobban tanulmányozod mint én, mindenesetre nem árt néha más szemszögbõl is vizsgálni a dolgokat, viszont azt hogyan magyarázod, hogy pl. egy 50 éves könyvben nem igen találsz akkora logikával ellentétes dolgot mint a mai irodalomban (persze ez nem csak a nyelv hanyatlása miatt van, de szerintem az is nagyon sokat közbejátszik), ugyanakkor pl. egy 50 vagy 100 éves könyv töbszörösen gazdagabb szókincsel böszkélkedhet és ez miatt sokkal pontosabb, és egyértelmûbb a beszéd. Szóval érdekel mi a véleményed. Különben Stallman nem nyelvész, csak azért említettem mert amikor beszél és ir, szinte nem akarod, hogy megáljon, mert amit mond azt szívod fel mint a szivacs a vizet majdnem semmi erõfeszítés nélkül. Szóval beszélni és kommunikálni tudni kell, nem csak a nyelvet, de a nyelv az egyik legfontosabb alapkõ. Különben szerintem a klasszikus iskola amikor elõbb csak a nyelvet tanitották (és pl. latint, görögöt ami segített megérteni a szavak megértését mert szótörténelmi perspektívát nyitott) - az úgynevezett GRAMMAR SCHOOL és csak amikor a gyerek tudott rendesen beszélni, kommunikálni-másokat is megérteni akkor tértek át a logikára és a többi témára amit nyelvi patkolás nélkül nem érthet meg az ember. Ez az ami miatt pl. Habsburg Otto is annyira elképesztõ és nem csak õ hanem pl. majdnem számtalan 100 évvel ezelõtti ember akik hasonló oktatásban részesültek (pl. Mises, Wittgenstein, Russell, Popper stb.) akiknek irását szinte élvezet olvasni és semmi probléma megérteni, sõt ha az ember nem is érti a lényeget, de annyira tiszta a szöveg, hogy több szinten is érthetõ. Elképesztõ amikor valaki annyira jó tud kommunikálni, hogy egy széles sáv megtudja érteni, és nem csak azokhoz szól akok magas szakemberek vagy csak azokhoz akik nem értenek a dologhoz. Említetted pl. Chomskyt... magad is mondod, hogy nem értesz meg mindent, de amit igen azt igen, Chomsky is nagyon jó ir, mindenki olvashatja, és mindenki megérti azt a részt amire képes, de senki sem értelmezi fére.

másrészt meg van nyelvi diakrónia és szinkrónia. pontos, tömör definíciók állnak mögötte. ezeket nem azért szokták használni, mert roppant "tudományoss".

egyáltalán nem érdekel stallman. semennyire. ellenberger ajánlom figyelmedbe Chomskyt és generatív nyelvészet. magam nem mondanám azt, h értek mindent belõle, pláne, h egyetértek mindennnel. az kb. tudomány, amit meg orwell mûvel, az maximum publicisztika.
és az a baj, h fogalmad sincs, mirõl beszélsz, csak vetítesz.
van egyszer az a nyelvezet, melyet a média használ. ez nagyban közelít a hétköznapihoz, nekem jobbára semmi bajom vele, érthetõ, bár néha megcifrázzák. aztán ott van a hivatali, politikai nyelvezet, vagy épp a jogi (ez utóbbi viszont soha nem volt egyértelmû, bármennyire is annak szánták látszólag, hadd ne fejtsem ki a tippjeimet, miért). ezek nyelvi ekvivalenciája már vitatható, de a probléma gyökere továbbra sem nyelvi, egyszerûen csak mellébeszélnek. de azért ezekbõl könnyen ki lehet hámozni belõle a lényeget. ami jobbára a semmi.
ami a problémád, az a szövegértés, de ez meg nem nyelvi jelenség, hanem egyszerûen csak intellektuális illetve pedagógiai probléma. a gyerekek jó része manapság már funkcionális analfabéta. ennek ebbõl a szempontból köze sincs a nyelvi primitivizmushoz, vagy az elszegényedéshez. illetve, természetesen magában rejti a nyelvi elszegényedést, hiszen aki nem képes feldolgozni magát a szöveget, az a saját kommunikációjában valóban lesüllyed egy primitívebb szintre.
ha jelenleg valaki képtelen feldolgozni a médiából, poltikából ömlõ információt, és elválasztani a búzát az ocsûtól, annak sajnos jobb esetben csak a szövegértési képességeivel van baj, rosszabb esetben pedig a szellemivel is.

Haha nem a tudományos mûsorokról beszélek, hanem a hírekrõl és a hasonló átlagembereknek való mûsorokról... kevés az a tudomány amit személyesen nem értek legalább társalgási szinten és általában semmi gondom sincs 40-50 évnél öregebb könyvek megértésénél legyen az akár pl. a Principia Mathematica (Russell and Whitehead), TAOCP (Knuth), vagy filozófiai mûvek (akármelyik - ritka amelyiket nem olvastam el - a híresek közül), az amivel gondom van, a jelenlegi duma. Orwell viszont többet tudott a nyelvészetrõl mint a mai nyelvészek 90%, erre mérget vehetsz. Ami a latin és görög vagy akár más idegen szavakat (német, francia pl.) illeti szintén nem gond, többségüket értem sõt én is használom. Olvasd el Orwell szövegét, ott minden világos, ugyanazt a szövegrészletet idézi valakitõl ami érthetetlen és abnormális és saját magától ami világos, egyértelmû szinte vizuális. Ennek semmi köze a nyelvészeti tudás szegénységéhez hanem éppen a fordítotja, a nyelv határozza meg, hogy az ember mit képes felfogni és mit képes megmagyarázni (leírni), a baj, hogy legtöbb ember ma nincs tisztában a nyelvével, fõleg a szavak jelentésével, etimológialilag teljesen halott amióta nincs "klasszikus mûvelõdés".

Próbáld olvasd, vagy halgasd meg pl. Habsburg Ottó beszédeit mindjárt tudni fogod mirõl beszélek; értelmes viszont magasan kifinomult, és igen is nagy tudásal kell, hogy rendelkezzen az ember, (nyelv és más tudás egyaránt), hogy megértse mirõl is beszél, viszont ha ez meg van akkor tökéletesen beszél és ír - egyértelmûen, és pontosan. Kevés ember képes ma ilyenre. R. Stallman is hasonló, nem buta és nem is gyengén mûvelt, de tud beszélni ismeri a nyelvet és a lehetõ legjobban használja. Magyarul mondva kommunikál, nem akar nagyokos szuperszakinak kinézni (mert úgyis tudjuk, hogy okos) hanem kommunikál, másoknak akarja átadni azt amit õ már tud. De jó lenne ha mindenki erre képes lenne, de ha már nem képes akkor legalább nem kellene még rosszabbá tenni a dolgokat mint amilyenek.

...ajánlom a nyelvromlásról Nádasdy Ádám és Salamon János disputáját. egy átlagos mûveltségû, különösebb nyelveszéti tudással nem rendelkezõ ember számára is követhetõ.
Szerintem ezzel pontosan ugyanazt mondtad, mint BlackRose említett Stallmanrõl.

Egy tudományos mûsor pedig nem attól tudományos, hogy azokre a kifejezésekre is latin / görög / angol szavakat dobnak be, amit lehetne közérthetõen is mondani. Nekem van olyan ismerõsöm, akinek néha nem jutnak eszébe egyszerû magyar szavak és akkor bepróbálkozik ilyesmikkel. :)

asztali pc a kihízott amcsi szájbergyereknek, akinek még az egér mozgatása is sok?
ugyanmár... :)

a legnagyobb baj, h orwellnek köze nem volt a nyelvészethez, csak mindenbe belekontárkodott. meg írt pár könyvet, ami manapság újraértelmezve divatos vonatkoztatási pont, holott...
ha nyelvészetrõl (és nem pusztán nyelvmûvelésrõl) van szó, és nem menõzni kell, akkor ajánlom a nyelvromlásról Nádasdy Ádám és Salamon János disputáját. egy átlagos mûveltségû, különösebb nyelveszéti tudással nem rendelkezõ ember számára is követhetõ.
az meg, ha nem érted meg mirõl beszélnek egy tudományos mûsorban nem biztos, h a terminus technicusokkal dobálózó szakembereket minõsíti...

Viccelsz? Éppen a fordítottja van ma legtöben úgy beszélnek, hogy nem lehet megérteni vagy 33 féle képpen lehet értelmezni amit mondanak. Ajánlom George Orwell-tõl http://www.resort.com/~prime8/Orwell/patee.html

megtalálható magyar fordításban is. Különben a nyelv azért fejlõdött olyanra amilyen mert tömörebben nem lehet kifejezni a dolgokat, a tömör és a hiányos között óriási a különbség. Egyébként nem is ez lenne a legnagyobb gond, a legnagyobb gond az (amirõl Orwell is ír), hogy az elszegényedett beszéd (és írás) út a primitivizmus felé, és viszonylag absztraktan kell beszélni. PL. próbáld meg Richard Stallman-t halgatni vagy olvasni, tökéletesen értelmes minden pillanatban, amit mond azt látod magad elõtt, egyszerû, tömör, egyértelmû, szép de még véletlen sem szegény, probáld meg valamelyik szuperszakit halgatni (újságírókat a TV-ben, profeszorokat stb.) nem érted mit is mondanak, absztrakció maximális, érthetõség minimális, egyértelmûség nulla. És ez nem csak az angol nyelvre jellemzõ.

Ez a digitális aura nekem tetszik.Kár hogy valószínûleg sosem valósul meg.Ez az ára a technikai fejlõdés koordinálásának hiányából kialakuló rossz irányú fejlesztéseknek.Sajnos ilyet nem csak a számítástechnika területén találunk.

Ez nem semmi, szinte mindenrõl volt szó ebben a cikkben ... de egy dolgot ami így hirtelen eszembe jutott nem említettek meg. Nem rég olvashattunk cikket itt az sg-n, arról, hogy milyen aggasztónak találják az internet szolgáltatók a nagy adatforgalmat; akkor meg minek, hová!?!?!
egyik szóval agyon csapják a másikat!

Nem kimondott hanyatlás ez. A nyelvek azért lettek ilyen sokszinüek mert sokan sokfélén beszélték õket, és ezért szükség volt rá. Azonban mára meg pont az ellenkezõjére van szükség, sokan akarnak egyszerüen "egyféléen" beszélni.

Na szóval hogy egyértelmü legyek, a mai világban sokkal fontosabbá vált az hogy röviden tömören és érthetõen el tudd mondani azt amit akarsz, mint az hogy hosszú körmondatokban érthetetlenül beszélj (lásd törvényi szövegeket, épeszü ember nem igazodik el rajta)

Mindenesetre ha a technikát egy pillanatra figyelmen kívül tartjuk, akkor a nyelv már addigra lehet, hogy õsember morgásra fog hasonlítani ha figyelembe vesszük a nyelvek elképesztõ hanyatlását az elmúlt évtizedek során, de fõleg az elmúlt 20 évben.

lehet..., hogy igy http://en.wikipedia.org/wiki/Smoke_Signals

én úgy hallottam hogy már kisérleteznek idegi iránítású technológiákkal, az felválthatja az egeret és a billentyût. És lehetnek érintõképernyõs monitorok a piac nagyrészét (biztos hogy nem az egészet)fogják uralni

Nem hinném. Az egér meg a bill talán öregebb mint te és még mindig nincs alternatívájuk....

Szerintem az egér meg a billentyûzet tuti régimódi lesz 25 év múlva, mert jönnek azok a tényleg "asztali" pc-k, amiket elõször szállodákba akartak csak rakni. (Hogy is hívják õket?)

1 Gbps tuti, a többi nem hiszem.