-
#97236
"És mondjuk folyamatos keveredés alatt kialakulhat-e a jelentős diverzitás"
Minél kevésbé elkülönültek földrajzilag a populációk annál nagyobb a keveredés esélye, így fennmarad(hat)nak olyan génváltozatok is amik kisebb populációban eltűnhetnek (recesszív allélekre gondoljunk).
A válasz tehát: igen, naná. Az összpopuláción belül.
"kialakulhattak-e volna a mostani rasszok"
Nem valószínű. A rasszok (taxonómiailag: alfajok) kialakulása éppen a földrajzi elkülönülésből adódik (főként az eltérő abiotikus tényezők mint szelekciós vektorok mentén térnek el a génállományok) és fennmaradásukat a helyi elkülönülés, a szaporodás kivitelezhetetlensége (anno mondjuk az ausztráliai és az europid emberek közt) tette lehetővé.
Lassan ez is megváltozott (hajózás, utak, repülés, ipari forradalom, stb).
Szelekció:
Szelekciós nyomás mindig van, minden körülmények között, akár évszakonta változhat akár naponta, akár évezredekig ugyanaz, stb.. és nem egyetlen vektorra kell gondolni hanem millióra, trillióra. Mindezt egyidőben, szimultán.
Egy adott fajra nézve az élőlények csupán a biomasszát adják, a genomot alakítják és újítják meg, gyúrják anyaggá a genetikai információt a mindenkori abiotikus / biotikus környezetnek szelekciós vektortérnek megfelelve.
Az egyed kiszolgálja a fajt.
A faj csak manifesztálja a genomot, kiszolgálja az információt.
Az intelligenciával általában egyed és szerveződésszinten egy egyént vagy egy társadalmat jellemzünk, ugyanakkor a genetikai információnak mint absztrakt fogalomnak a környezettel való interakcióját is nevezhetjük egyfajta intelligenciának (a környezet hat a génekre az egyedek populációira gyakorolt szelekciós nyomáson keresztül míg vica versa: a gének megjelennek az egyedekben amik fenotípusosan alkalmazkodnak a környezethez, de bele is szólnak abba, alakítják, hasznosítják, átformálják azt).
Az érdekesség most jön: a genetikai információ mely mindig is uralta a biomasszát tartalmazza azt a fenotípusos lehetőséget (intelligencia) ami alapján az egyed képes a GMO-ra, azaz visszahatni a génekre.
Ez történik most.
Megpiszkáljuk a saját forráskódunkat.
És innen már vigyázni kell mert részint nem tudományos hanem metafizikai / filozófiai a kérdés: vajon ha a természet nem "akarná" hogy belepiszkáljunk a kódba, miért adta meg (megadta-e volna) a lehetőséget olyan intelligencia létrejöttére ami lehetővé teszi a a fajnak a technológiát (GMO) a genetikai információnkra való visszahatásra??
Vajon ez még összeegyeztethető-e a genom "akaratával" vagy ez lényegében egy újabb szelekciós "próba" ami eddig nem várt szinten jelent meg a fajunk előtt?
Felszabadulás ez lóugrásban vagy Darwin díj? :-)