#86915
Van örökletes betegség és van örökletes hajlam. Eltérő fogalmak.
Homozigóta domináns alléllel rendelkező egyed utódai mindenképpen továbbadják a genetikailag deformált vagy nemkívánatos gént, ami meg is jelenik az utód(ok) fenotípusában, akár rendelkezett akár nem a másik szülő az adott gén domináns alléljával (azaz lehet heterozigóta vagy kifejezetten homozígóta recesszív is az adott génre nézve).
Ha a betegség recesszív génekben van kódolva, akkor csak a homozigóta utódok (aa) lesznek betegek fenotípusukban is, a heterozigóták (Aa, aA) nem, mivel a jelen esetben domináns "jó" allél nem engedi érvényesülni a recesszívet.
Ekkor a heterozigóta utódokban a betegség genetikailag "lappang", azaz potenciálisan betegek, fenotípusukban nem, de az utódaik örökölHETIK a betegséget (szintén hordozó szülő recesszív génjeivel találkozás esetén) a klasszikus Punett-tábla alapján kiszámolható a valószínűsége és az egyedek genotípusos eloszlása.
Ez is felfogható egyfajta "hajlamként", valójában nem ez az.
Valódi hajlamok hasonlóként öröklődnek de kiváltó ok, egyéb külső tényező vagy több gén interakciója kell a betegség megjelenéséhez. A hajlamot hordozó gén(ek) is lehet(nek) dominánsak és recesszívek. Ha több gén együttállása alakít ki egy betegséget fenotípusosan, és az egyes gének eltérő örökléstípusúak akkor belátható, hogy nemes egyszerűséggel rohadtul nagy ám a lehetőségek genetikai tárháza.. ezért nehéz egyes betegségeket pontosan lokalizálni a humán genomban.
#86915