#79789
Akkor a céllal kapcsolatban félreértettelek, bocsánat. (tudom, hogy nem fenyő volt, és hogy hozzánk a németektől jött az egész, de az elmúlt évszázad már ebben telik)
A konténeres fenyő dolog meg.. nehéz kérdés, a földterület azért ki van használva, ha egy pár éves fenyőket termő területre történne a visszaültetés, akkor újabb területet kellene kijelölni magoncoknak, és rotálni a dolgot (azt nem tudom, hogy azonos fa jó-e dobozos karácsonyfa-lét után esetleg épület vagy bútor/játékfának, tegyük fel igen). A termesztőnek jóval nagyobb földterületre és infrastruktúrára van szüksége, a belátható haszon kérdéses (drága a szállítás pl. a Mátrából a belvárosba és vissza). A gyerekeknek a saját kertbe kiültetés még működik (és az nagyon tetszik is, főleg azzal a folytatással, hogy a későbbiekben azt a kerti fát díszítik fel, ami egyre nagyobb és szebb), de egy gazdaságban nehéz lenne név szerint számon tartani a dolgokat, és sétatúrákat biztosítani a gyerkőcöknek. Persze ez elhatározás kérdése, de egy ennyire idénypiacon, ahol a termelők a túlélésért (konkrétan éhenhalás ellen) dolgoznak nem biztos, hogy ilyesmire fognak áldozni. (és persze olcsóbban, vagy maximum azonos áron adni a konténeres fenyőt, mint a vágottat, hogy konkurenciát jelentsen)
Emellett a fenyő "bérlőjének" is oda kell figyelnie arra, hogy a fát rendben tartsa, ápolja, vigyázzon rá - nálunk pl. kis lakásban nincs olyan lehetőség, hogy igazán jól be lehessen szoktatni a fenyőt a lakásba, főleg ilyen mínusz sok fokos külső hőmérsékletnél (ezért is szoktunk le róla, és álltunk át a műfenyőre).
Fát amúgy lehet örökbefogadni, új parkosításnál meg ilyesmiknél szoktak elhelyezni táblákat, de karácsonyi fenyőnél ezt még nem láttam kialakulva. A volt gimimben pl. sok osztálynak volt fája, természetes volt, hogy földlabdásat veszünk, azokat kiültettük utána a suli kertjébe, szintén emléktáblával.
#79789