-
Flammius #71800 Továbbra is az a véleményem, hogy ajándékokat adjunk a közeli ismerőseinknek, illetve a gondolatkitalálósdit is a barátainkkal játsszuk, ne pedig embertömegekkel. Társadalmi témákban nálam továbbra is elsődlegesek a világos szempontok, és a közakarat pontos felbecsülése. Nekem nem érvek kellenek, hanem adatok, tények, vélemények azoktól az emberektől, akiknek a sorsáról döntünk.
Mondok egy példát: megadjuk ezt a lehetőséget, de valamelyik szomszédos ország minden jogi kiskaput, stb. kihasználva eléri azt, hogy rettentően előnytelen helyzetbe hozza azokat, akik éltek a felkínált lehetőséggel. Éppen ezért teszem azt egy anonim közvélemény-kutatás azt az eredményt hozná, hogy köszönik szépen de ők nem kérnek ebből az ajándékból. Mi azonban az ő megkérdezésük nélkül megszavazzuk, pár ember (általában a hangosabb fajtából, mondjuk egy 70-es éves hőbörgő megfásult ember, akinek már semmi veszíteni valója nincs, és az ő általánosban bukdácsoló unokái) kiváltja az igazolványt, és elkezd arról hadoválni, hogy aki nem váltja ki nem magyar, stb. Elindul egy tömegnyomás, egy csomó ember, aki nem tette volna kiváltja, a xy hatóság meg ellehetetleníti az amúgy ígéretes jövőjét, de mivel kis közösségben él, mivel rosszul néz rá a helyi hentes, stb. inkább kiváltja. Így már nem biztos, hogy el akarnék indítani egy ilyen folyamatot, mert semmi sem olyan egyszerű, és ártatlan, mint amilyennek tűnik.
A másik pedig, hogy országonként kéne felmérni az igényt, és országonként kéne megszavazni is. Így akik olyan szerencsésebb országban élnek, mint pl. Szlovénia akkor is megkaphatnák, ha esetleg a rizikósabb helyeken élők amúgy leszavazták volna az indítványt.
Továbbra is az a véleményem, hogy nem normális dolog, hogy egy (legalább) két oldalt érintő kérdésben egyetlen oldal szavazata döntsön, ráadásul méltatlan körülmények között (belpolitikai pártpropaganda harc, a határon túli magyarok véleményének kikérése nélkül - ha valaki ki is kérte a véleményüket azt már a média nem közvetítette a tömegek felé). És sokakat érintő, társadalmi kérésekben továbbra sem tudok olyan megjegyzésekre támaszkodni, hogy szavazd csak meg nyugodtan, a Pista bácsi tudja mit akarnak; ne szavazd meg, két hete voltam Szlovákiában, és az egyik kocsmában arról beszéltek hárman, hogy milyen kellemetlen lenne ez nekik sok szempontból. (És az sem teljesen mellékes, hogy minket miben, és hogyan érintene a dolog, erről csak "tényeket" hallottam annak idején, nem pedig tényeket.