#67438
Na igen. Csak egy példa. Évekkel ezelőtt nagyanyám oda adta nagyapám háborús naplóját. Ő 1941-ben vonult be és a háború vége után 2 nappal elvitték a ruszkik Szibériába. Csak 1949-ben jött haza. Szóval végig harcolta az egész háborút. Van benne egy eléggé megrázó leírás. 1945-ben már Budapest környékén történt a legjobb barátjával akivel akkor került össze mikor 41-ben kivitték a frontra. Visszavonulóban voltak és a legnagyobb lövöldözés közepette beugrottak egy lövészteknőbe. Egy ruszki katona bevágott egy gránátot. Nagyapám félre tudott ugrani viszont a barátja lemerevedett a rémülettől. A gránát felrobbant és nagyapám szeme láttára (leírja a naplóba) a barátjának szétrepült a feje a gránáttól. Egyébként 62 éves korában halt meg rákban. Amikor már nagyon szarul volt az orvosok állandóan tele nyomták morfiummal. A nővér mesélte anyámnak, hogy nagyapám egyfolytában csak a háborús élményeit éli meg és azokról beszél újra és újra. Szóval valóban a háború nem olyan mint azt egyes cs-s és egyéb fps mániások gondolják....
#67438