egyszer elmentem sötétedéskor biciklivel 16km-re lévő faluba, 11körül értem haza...fater már várt a garázsban,tiszta ideg volt (képzeld aggódott nem azért mert szadista volt) akkor kaptam az elsőt és utolsót asszem...
aztán egyszer az utcán eldobtam egy 2forintost, akkor szólt csalódott hangon hogy "miért dobtad el? valakinek az is pénz"
utána ugyan úgy rosszul éreztem magam.
ugyan azt a hatást váltotta ki. a pofonnál tudtam hogy ideges volt hogy merre vagyok, megértettem amit tett... meg kb. leszarom, sokkal nagyobb pofonokat is kaptam már az életben.
de megtanultam hogy a szavaknak is van ereje. tiszteltem mindig is a szüleimet, arról is tudtak amikor 8.os koromban alkoholt vittem az osztálykirándulásra!! modntam neki hogy inkább úgy viszek hogy tud róla, ő bízott bennem...mennyivel jobb így, minthogy becsapom a szüleimet és esetleg a tanártól tudnák meg hogy ott ittam...
én megadtam a tiszteletet, ők a bizalmat, és egyszer sem éltem vissza ezzel.
valahogy énis így akarom majd nevelni a gyermekemet, igen.
#51791