G_ArchAngel#49455
Mi van???
Igaz csak 33 eves vagyok, de mar az erettsegi elott elkezdtem dolgozni egy epiteszstudioban, gyakorlatilag soha nem voltam voltam munkanelkuli. Nem tartom magam potolhatatlannak, de mivel mindig dolgoztam, kepes voltam tulorazni, hasznalhato otleteim voltak ezert soha nem csereltek le masra. Se magyarra, se kinaira.
Kb. volt 10 munkahelyem, ebbol 1-rol rugtak ki, de ott is en voltam a marha (meg a fonok baratnoje, hogy hagyta magat...).
Most Londonban vagyok, lehet kicsit csorobb, mint otthon voltam, de megtanulhatom a nyelvet, megismerhetek egy halom nagyszeru embert a vilag minden tajarol, van lehetosegem a kulturajukba betekinteni.
Ezt koszonhetem az EU-nak es annak, hogy UK beenged mindenkit. El sem tudod kepzelni, mennyire jo erzes magyar palinkat inni japan kaja melle, mikor a koreiai, svajci, spanyol, torok, japan barataiddal vendegeskedsz a venezuelai osztalytarsadnal.
Tudod milyen dobbenet egy japantol hallani, hogy a magyar a legviccesebb hangzasu nyelv?
A Friends-rol vagy Lord of the Rings-rol sokan nem is hallottak a Felkelo Nap Orszagaban, de "gulash"-t ismerik...
Azt kellene felfogni, hogy:
- nyelvi, vallasi, tarsadalmi es kulturalis korlatok vannak, de a bolygo az kozos
- ha valaki dolgozni akar, es bizonyit, helytall, attol nem fogja se hontarsa, se kulfoldi elvenni a munkajat
