#125268
bocs, de szerintem pont ez az "áldozathibáztatás" téma, ami miatt soha nem lehet teljesen pozitív ez az egész.
azok a nők voltak ennek az áldozatai, akik nem hagyták, hogy a producer bácsi a feneküket simogassa, meg hasonlók, nem kaptak szerepet, és ezért maximum az újságban olvashatnak a nagy színésznők igaz és szent morális harcáról, miközben a kisvárosi háziasszonyok életét élik. akik max azt írhatnák ki a senki által sem olvasott twitter feedjükre, hogy "#ididn'tgettothepointofmetoo".
azok az "áldozatok", akik évtizedek után bátran metoo-znak, ugyanazok akik miatt ez a procedúra kialakult. igen, jól hallottad, nem én, nem te, nem a férfiak, nem az egész társadalom tehet arról, hogy "mindenki tudta, hogy így van", hanem (a producerek mellett, akiket nem mentek fel) ezek a hölgyek. ha ők mindig kőkeményen visszautasítják ezeket a dolgokat, akkor nem válik szisztematikussá. bár tény, hogy akkor nem jutottak volna előnybe olyanokkal szemben, akiknek morálisan nem fért bele már 20-40 éve sem, hogy a producer bácsinak tegyék a szépet, szóval ma talán nem lennének híresek és gazdagok.
(ne keverjük ezt az egészet a nemi erőszakkal, az egy másik téma. nem, az nem a nő hibája, ha megerőszakolják, tisztában vagyok vele.)
szóval minimum vicces, de megkockáztatom, hogy inkább visszataszító, hogy morális magaslatokról tanítják a népet arról, hogy milyen szörnyű a világ, és mi lenne a helyes, miközben áldozatszerepben tetszelegnek.
de nyilvánvalóan pozitív, hogy ezzel a mai film- és színházszakmának segítenek tisztulni, ez jó dolog. szóval igen, támogatom, hogy csinálják, csak másként értem a metoo-t, mint ők. nem azt kéne jelentenie, hogy én is áldozat vagyok, hanem hogy én is cinkos voltam, de most (hogy nincs semmi veszítenivalóm,) már belátom, hogy nem volt szép dolog.
#125268