#123458
Én két keréken közlekedem napi szinten.
Tavasszal/nyáron/ősszel kerékpár/motorkerékpár, télen csak kerékpár.
Az utóbbi időben sokszor tapasztaltam azt, hogy miközben én megyek a szabályos irányból az egyirányú utcában (amiben amúgy nem szoktam szemben menni kerékpárral sem), velem szemben jön autó és sokszor még le is dudál, hogy takarodjak már az útból.
molnibalage83 #123457
"ordibáló és magát teljesen felsőbbrendűnek képzelő női vezetővel 4+ év és évi 10k+ km mellett sem találkoztam..."
Én sajnos igen.
Egyszerre érkeztünk a kereszteződéshez, egymással szembe, ahol ő kocsival balra, míg én kerékpárral egyenesen; szinte velem egy időben indult, majd dudált rám, mint az állat, s a lehúzott ablakon a nagyságos asszony (hátul 2 gyermek) kiabál rám:
"- ...dögölnél meg, mit képzelsz te magadról, hogy fékezésre kényszerítesz, életveszélyes(*) helyzetbe hozva engem és gyerekeim...
- Elnézését asszonyom, de én egyenesen megyek, maga meg balra kanyarodik, így nekem elsőbbségem volna elvileg...
- ...igen, de én kocsival vagyok..."
*: ezt nem értem azóta sem egészen, hogy álló helyzetből induló autó, ami 20 m, belül balra kanyarodik, annál egy lassító fékezés hogy lehet életveszélyes, úgy hogy se nem vonatsíneken áll, se pedig a háta mögött nem közeledik megrakott, fékevesztett bányadömper 50-nel?
Valaki fejtse ki aki többet vezet, mert komolyan nem esik le, hol hibáztam a KRESZ szerint.
Bár egy ősi bölcselet a fülembe cseng, s abban van igazság ezen eset kapcsán is: "Elsőbbséged akkor van, ha megadják."
Igazából nem tudom mi ijeszt meg jobban: ha valaki szarik szabályokra, vagy ha tudatlan, mint a kurvaélet és mégis vezet.
#123458