• Dzsini
    #120608
    Először is: nem vagyok se moderátor, se házigazda, tehát nem tudok semmit törölni.
    Másodszor: miért kellene törölni bármit? Mit érnék azzal el? Egy beszélgetésnek nem része az, hogy "ezt te nem mondtad".

    Harmadszor: nem kompenzációs túlmozgásról van szó, nem erre utaltam. Arra utaltam, hogy nagyon jól felismerhető általános tendencia a történelem során, hogy a status quo ellen a legjobban mindig azok mozdulnak a leginkább, akik számára az átlagnál rosszabb a helyzet (pl. a túlságosan szétnyíló ollónak az alsó szárán vannak, akár saját maguknak köszönhetően, akár azért, mert rosszkor voltak rossz helyen), és azok, akiknek nincs rálátásuk a helyzetre (pl. túl fiatalok, tanulatlanok, könnyen befolyásolhatók, stb.). Ezek pedig általában a válságok, háborúk, és problémás időszakok alatt fordulnak elő leginkább, hiszen akkor sokkal inkább előfordul, hogy "járni jár, de nem jut". Főleg, ha előtte (pl. gyermekkor és fiatalkor alatt) huzamosabb ideig érezhetően jobban ment.
    Ahol és amikor jól mennek a dolgok, ott a szélsőség is jelentősen visszaszorul, mert a többség részére nem vonzó az ilyen fajta szélsőségesség - amire pedig szükség van, mint valamilyen szintű felügyeleti jelenlét.
    Lásd a linkelt bajor párt választási eredményeit - 0,5 százalékról 2,1 százalékra ugrott a támogatottságuk mióta Európának elég vacakul megy - megnégyszerezték a támogatottságukat, de ugyanez látható bármilyen szélsőséges, szeparatista mozgalomnál (euroszkeptikusok, nemzeti függetlenségi mozgalmak, vicc/kalóz/stb. pártok, stb.)

    Esettanulmány: Jón Gnarr humorista az izlandi Legjobb Párt jelöltjeként 2010-ben Reykjavík polgármestere lett, reakcióként a 2008-ban kezdődő gazdasági válsághelyzetre. 35 százalékot kapott, a második helyezett a Függetlenség Párt jelöltje lett 33 százalékkal - a szavazók kétharmada(!) protestszavazatot adott le. 2014-ben már a szociáldemokraták nyertek 31 százalékkal, a Függetlenség párt 25 százalékot kapott. Kezd helyrerázódni a helyzet arrafele.