#104166
minden csak egy lecke, próba amit elém basz az élet, és ezáltal minden csak egy "state of mind", hogy hogyan is élem meg.
erre akkor jöttem rá igazán amikor:
otthagytam 2. éves mérnök szakomat mert 30 órás rajzomra kaptam 0 pontot, meg geodézia zh-n mellettem ülővel kipuskáztuk a dogát, full ugyanazt írtuk le, aztán neki 3-as lett, nekem 12%... akkor gyomorideg közepette eldöntöttem hogy itthagyom a gecibe... átmentem másik szakra, bár büfészak, de ugyanannyi tanulással ösztöndíjas vagyok és még van időm részmunkaidős gyakornoki állást is betölteni, mire végzek lesz elég szakmai gyakorlatom és ugyanolyan eséllyel találhatok állást mint az előző szakommal.
szóval utólag még köszönöm is az előző kar tanárainak a jóindulat teljes hiányát és hogy szarba se néztek, jót tettek velem utólag.
szóval nem élem meg igazságtalanságnak a dolgokat, erről szól az élet. van internetem, minden nap főtt kaja, tiszta ivóvizem, egészséges vagyok, vallom a kai zen filozófiát és törekedni fogok hogy mindig jobb legyek.
bár, ha afrikai éhező gyermeknek születnék, akit elrabolnak és gyémántbányában gyerekmunkára kényszerítenének, na szerintem az igazságtalanság lenne.
#104166