Ha minden lényegtelen dologban teljesen pontosan igyekeznénk fogalmazni, akkor az szinte olvashatatlan és igen nehezen érthető szöveget eredményezne. Szerintem hagyni kell egy kis gondolkodnivalót az olvasónak is, így gyorsabban lehet haladni a lényeg felé.
A Te példád mindenesetre különös. Az űrhajó energiaforrásával kapcsolatban szerinted külön el kellett volna magyaráznom, hogy nem a következő (jelentéktelen) tételekről van szó:
- a fedélzeti és a műszerekbe épített akkumulátorok energiája,
- napelemekből kinyerhető energia,
- az utasok testének kémiai és hőenergiája, netalán az általuk elvégezhető mechanikai munka,
- kicsiny radioaktív telepek energiája,
- korróziós és hasonló folyamatok során felszabaduló energia,
- az űrhajó napsütötte és sötét oldala közötti hőmérsékleti különbségből kinyerhető energia,
- az űrhajóba becsapódó különféle részecskék esetleg kihasználható energiája (pl. napszél),
- stb.
Hát nem volt eléggé nyilvánvaló, hogy az űrhajó mozgatásához döntően felhasználni kívánt energiáról volt szó?!?
És most megismétlem:
A mai űrhajóknál a hajtómű üzemanyaga a fő energiaforrás. Ez az üzemanyag szolgál egyúttal TÖMEGforrásként is (hogy elég nagy lehessen a tolóerő). De ha olyan energiaforrást tudunk (majd) használni, amely lényegesen koncentráltabb mint a mai kémiai hajtóanyagok, akkor elég lesz csak azt a KONCENTRÁLTABB energiaforrást VINNI MAGUNKKAL (szükség esetén még annak is van tömege), mert a hátrafelé (felgyorsítás után) kidobni kívánt anyagot vehetjük az utunkba eső térből is.
Teljesen hasonlóan ahhoz, ahogy pl. a vízben is nagyszerűen lehet közlekedni úgy, hogy előlről beszívjuk a vizet, hátrafelé pedig felgyorsítva kinyomjuk azt (az egyszerű hajócsavar is ezt csinálja). Az ilyen járműnek NEM KELL hatalmas mennyiségű vizet magával vinnie, hanem csak a koncentrált energiaforrást. A víz kívülről adott.
"JAJ!!! Az egy pillanatig sem zavar, hogy az űrhajó és a környezet között jó sokáig jelentős sebességkülönbség van? Mivel és hogyan akarod egyáltalán befogni a környező közeget, amit aztán felgyorsítva magad elé lösz ki?"
- Szeretném előre is rögzíteni, hogy itt most NEM a konkrét technikai megvalósításról van szó, hanem csak az elvi lehetőség felvázolásáról.
- Nagy sebességkülönbség akkor és addig lehetséges, amíg RITKA a közeg.
- Ha már nem elég ritka, és ÉPPEN EZÉRT megjelenik a súrlódás, akkor viszont a súrlódást okozó anyagot nagyobb sebességgel előre lőve hatékonyabban tudunk fékezni.
- Már a közönséges súrlódásos fékezés is úgy működik, hogy az űrhajó felhevült elejéről előre felé pattannak az atomok/ionok/molekulák, vagyis úgy működik, mint egy végletekig primitív fékező hajtómű.
- Ahonnan az is megérthető, hogy ha egy olyan felületet szerelünk a tényleges űrhajó ELÉ, amelyiknek a hőmérséklete lényegesen magasabb (akár mesterségesen is lehet fűtve!), akkor onnan a visszalökött részecskék nagyobb impulzussal távoznak, vagyis a fékezés hatékonyabb lehet. (Eközben meg az űrhajó hőmérséklete alacsony lehet.)
- Az előbbi felület lehet majd elektromágneses erőtérrel is helyettesíteni, legalábbis távlatilag.
"De az antianyagot felejtsük már el, mert még használható mennyiséget soha nem csináltak, a tárolása energiaigényes és problematikus, a veszélyességéről nem is beszélve."
Antianyagot (főleg pozitronokat, de antiprotonokat is) manapság már szinte rutinszerűen gyártanak (vizsgálati célokra). Persze egyelőre hihetetlenül drága, de ez ugye megint elsősorban annak a függvénye, hogy az emberiség mennyire van bőviben az energiának. A jövőre nézve lehetünk optimisták.
A tárolásával kapcsolatos nagyon fontos eredmény az utóbbi évekből, hogy a LEHŰTŐTT ANTIHIDROGÉNT gyakorlatilag egyáltalán nem nehéz tárolni. (Veszélye persze még van.)
Éhenhalás:
Az emberes utazás nyilván problémásabb, ha hosszú időkről van szó. De nem látom be, hogy pl. a hibernálás (vagy ahhoz hasonló állapot) miért lenne távlatilag reménytelen, ha egyszer semmilyen elvi akadálya nincs.