• kecskeszeme
    #46
    Szerintem így jó a film, ahogy van. Épp az az elgondolkodtató benne, hogy nincsenek nagy érzelmi mélységei. (És mégiscsak egy Ramboról van szó!) Ebből adódóan a történetet sem érdemes túlbonyolítani.
    Érdekességnek ott van a végén az a jelenet, amikor a nő, akiért tulajdonképpen az egészet bevállalta Rambo, a puhapöcsű humanista barátjához rohan sírva az ultra-akciójelenet után, Rambo meg szemrebbenés nélkül elballag.