• bvalek2
    #161
    - A gravitációs hullámok által "elszállított" energiát már megfigyelték, az egymás körül keringő neutroncsillagok pályája olyan mértékben szűkült, ahogy az a gravitációs hullámok elméletéből következik. Lehet hogy ráhibáztak, mindenesetre a helyes modellnek is ki kell hoznia ugyanazt az eredményt, legalább akkora pontossággal. Mondjuk ha foglalkozik ezzel az elméleted, tesztelheted azzal, hogy kiszámolod a keringési energiaveszteséget.

    - Szerintem a fizikában a filozófiai kifogások érdektelenek. Inkább azzal törődjünk, hogy kijön-e a megfigyelt eredmény, vagy sem. Amikor téridőről beszélünk, az valójában csak játék a szavakkal. A tények a számszerű eredmények, amiket a kisérlet/megfigyelés vagy igazol, vagy nem. Kizárólag ezen múlik egy elmélet helyessége.

    - A relativitáselmélet csak egy határesete a valóságnak. Egy jó modell, ennyi. Minden modell hibádzik. Senki sem várja el egy gyufaszálakból összerakott játékhajótól, hogy lőni lehessen az ágyúival. De az elvárható tőle, hogy méretarányosan bemutassa az igazi hajót, és mondjuk ússzon.

    A relativitáselmélet a létező legjobb modellünk az ismert égitestek mozgásának magyarázatára. Nyilván a szingularitások léte fizikai képtelenség, a legtöbb komoly fizikus szerint a relativitáselmélet nem képes kezelni a fekete-lyukak eseményhorizontján belüli világot. Ezért a gravitáció következő elméletétől elvárható, hogy ezt a problémát megoldja.

    Viszont a gravitáció következő elméletének képesnek kell lennie mindarra, amire a relativitáselmélet is. Például ha a játékhajó tud úszni, akkor ugyanez minimum elvárható az igazi hajótól is. És persze többet is elvárunk tőle, mondjuk működjenek a vitorlái, és küszöbölje ki a szingularitást a fekete-lyukak belsejében :)

    - Kvarkokat "láttak" már, gyorsítókban elektronokat ütköztettek protonokkal, és a szóródó részecskék pályáinak vizsgálatából három szórócentrumot különböztettek meg benne, két 2/3 pozitív töltésűt, és egy 1/3 negatív töltésűt, ezek felelnek meg a két "u" és egy "d" kvarknak. Ezt azóta több hadronnal és mezonnal is elvégezték, és minden esetben sikerült igazolni az elmélet által megjósolt töltésű és tömegű kvarkok létezését. Szóval egy részecskefizikai elméletnek ezeket az eredményeket illik figyelembe venni.

    - A kozmológiai modellek alaposan felborultak, először 1998-ban, amikor kiderült, hogy gyorsulva tágul az Univerzum, aztán a "Gonosz Tengelyével" (volt róluk cikk itt az SG-n), szóval egyenlőre szabad a pálya. Én jelenleg nem mernék sem támogatni, sem ellenezni egyetlen elméletet sem, inkább kivárom az új űrteleszkópok fellövését, hátha látnak valami újat. Kivéve persze, ha az elmélet olyasmit jósol, amit megfigyelésekkel már most cáfolni lehet.

    - Egyesített elméletekből Dunát lehetne rekeszteni, mindegyik tökéletesen egyesíti az összes kölcsönhatást, csak éppen választani nem tudunk köztük. Azok a kísérletek, amik döntőek lehetnének, még nem lettek elvégezve, mert még nem elég fejlettek a műszerek/gyorsítók/távcsövek. Van pl. húrelméletből egy rakás, van kvantumgravitációs elmélet, membrános elmélet, Heim-elmélet, ésatöbbi ésatöbbi... Ha már mindenképpen bővíteni akarod a megkévő túlcsordult készleteinket, mondj valamit, amitől kézzelfoghatóan jobb a te elméleted, mint a többi. Ismerek olyat, aki elő tudna téged terjeszteni a Nobel-díj bizottsághoz :)

    - Szerintem a lézert már megmagyarázták 50 éve, de végülis nem árt ha a te elméleted is mond róla valamit. Jó teszt, számolj ki valamit, mondjuk egy adott frekvenciájú fényből álló lézersugár széttartásának a szögét. Kiváncsi vagyok, hogy kijön-e neked a megfigyelt érték.

    - Hát, csillagközi utazásra elméletben mindig is képesek voltunk... :)

    - Érdekes ez az Allais effektus, ha valóban a gravitációval függ össze, akkor ezek szerint az első olyan jelenség (amiről hallottam), ami meghaladja a relativitáselmélet mint modell képességeit. Persze ha van egy új modelled, annak nem csak az ALais-effektust kell tudnia megmagyarázni, hanem az összes többit is, amit Einstein elmélete meg tudott.

    - Engem inkább a számszerű eredmények érdekelnek. Kidolgoztad a gravitációra vonatkozó elképzeléseidet? Kipróbáltad már pl. hogy ki tudod-e számolni vele mondjuk egy bolygó keringési idejét, ha ismered a Naptól való távolságot, és a Nap tömegét? Vagy mondjuk ki tudod számolni az elméleted alapján a földfelszíni gyorsulást? Mert newtonnál kijön a 9.81 m/s^2 és természetesen a relativitáselméletből is kijön ugyanaz, tehát a tiednek is tudnia kell ezt.