Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
-
#709
Hogy önmagától senki nem takarékoskodna, néhány elvetemültet leszámítva, abban igazad van. Ez az élőlények tulajdonsága, mindig a legkisebb kényszer elvét alkalmazzák, akkor is, ha abból a közösségnek hátránya származik hosszútávon. A kukában turkáló vadállatok erre jó példa, inkább eszik könnyen elérhető szemetet, minthogy vadásszon, gyűjtögessen egész napos fárasztó munkával. Ugyanakkor ez a faj leromlásához is vezet, mert nem szemétevésre van kitalálva, elhízás, elkényelmesedés. Itt pedig eljutunk oda, hogy nem mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy mi legyen, hanem felülről van döntés, akár erővel is. Vagyis a demokrácia hosszú távon működésképtelen, ugyanakkor senki nem garantálja azt, hogy a diktátor, aki parancsolgat felülről, nem elmebeteg. Ez teljes zsákutca, kényszerhelyzet, ezt belátom én is. Vagyis ki fogjuk magunkat csinálni. Most már 7 milliárdan vagyunk és az energiaéhség nő. Találunk e valami hatalmas, ki nem fogyó energiaforrást és akkor növekedhetünk tovább, vagy előbb vágjuk el egymás torkát. És növekedni is meddig lehet ésszerűen? Valami nagyon elromlott, mert a szervezetben ezt a jelenséget úgy hívják, hogy malignus daganat és annak mindenki ismeri a következményeit. De ez már messzire vezet és nem atomenergia.