A teljes számítógépes (konzol, PC) játékpiac, sőt valahol maga a JÁTÉK létét kérdőjelezi meg, ahol a "sok birka" elhiszi magáról, hogy ő arra a pár órára éppen pusztító barbár, forma-1-es pilóta, elit kommandós, vagy éppen rocksztár. Miért baj ez? Ez a játék lényege! Egyik sem hirdeti magáról, hogy a valóság pontos leképezése.
Aki rocksztár akar lenni bandát alapít nem GH-zik. A GH és RB csak kiszakítanak kicsit a mindennapokból, ál-élményt adnak, amit hívhatunk játék élménynek is. Miért kéne ebbe többet belelátni vagy többet elvárni? A nyolcévest sem ültetném bele egy F-1-es autóba, csak mert PS3-on megverte a virtuális Alonso-t, mint ahogy azt a 12 évest se küldeném csatába, aki veterán szinten végignyomta a COD4-et. Miért kell ilyen ostoba cikkekben lebarmozni a játékosokat? Csak szórakozni akarnak.
Azon kívül a GH, RB sehol sem hirdeti, hogy oktatóprogram, így felesleges bármilyen életszerűséget számon kérni rajta. Itt ez az "ál-élmény" a lényeg, mert azt mi birkák úgy szeretjük, ellentétben a cikkíró szintű nem bikákkal, akik képtelenek elvonatkoztatni a valóságtól.
(Ja, 25 éve fogtam gitárt először a kezemben (igazit) és jelenleg is zenélek rockbandában. A Guitar Hero és Rock Band pedig ennek fényében is nagybetűvel ZSENIÁLIS!!!)