Epikurosz#26
Már ellőttem ezt a poént a szomszádban, de tetszik: a "sőt" a hajszál a levesedben. :-)
Pedig amúgy egyetértünk, meg pláne a Munkással.
De amúgy kíváncsi vagyok, hogy tudtok-e mutatni nekem egy olyan államfőt, miniszterelnököt, aki előtt egy tudós megemelné a kalapját?
A hatalom és a tudomány ennyire összeférhetetlen lenne?
Pedig a dolgok nem indultak olyan rosszul: Imhotep a fáraó után a második méltóság volt (évszázadokkal később istenné avatták), Nagy Sándort Arisztotelész okította a kormányzás művészetére, Rudolf császár prágai várkastélyában tudományos és alkímista kísérleteket végzett é.í.t.
Az odáig rendben van, hogy az államnak szét kellett válnia az egyháztól, de a tudományak is el kellett különülnie, ráadásul ennyire?
A pénzvilág is elvileg elkülönült (FED igen, MNB kevésbé), névleg a törvényhozás és az igazságszolgáltatás is, az igazgatásrendészet ellenben teljesen kormányszolga.
Már csak arra lennék kíváncsi, milyen pecsenyét süt a Tudományos Akadémia, itt és Amcsiban.
(Állítólag párszáz dolcsiért tagjává fogad a New York Academy of Science.)