Végre eljutott az űrbe a Columbus

Én eléggé szekptikus voltam ezekkel az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban, amíg el nem olvastam a General Motors által kifejlesztett villanyautó szomorú sorsát. Nem lehetett megvenni, csak bérelni, és egy adott pillanatban, miután pár száz darab futott belõle Amerikában, az összest visszavonták, és bezúzták. Durva!

teljes mértékben egyet értek veled, ezekrõl a dolgokról. De! Az alapprobléma az, ezzel a szénhidrogénes energia forrással, h amíg van olaj és hasonló fosszilis energiahordozó, addig ezeknek nincs piaca, mert ellesznek nyomva a multik és a multik által pénzelt kormányok által. Legalább 50 éve készen vannak a különbözõ környezetkímélõ technológiák, és napról-napra születnek újabb technológiák, vagy az évtizedek óta létezõk újabb változatai, finomításai. A technológia ma már készen van(illetve a nem teljesen kiforrottak hamar mûködõképessé és ipari szinten elérhetõvé tehetõek, kisebb ráfordításokkal) a környezetkímélõbb, jobb hatásfokú energiaforrásokhoz és azok felhasználásához, mindössze fejlesztés kérdése, amely attól függ, hogy a politikusok mennyit költenek rá.

Pl. vegyük a szupravezetõket. Anno a részecskegyorsítók nagyon drágák voltak(ma is azok de más okból kifolyólag most nem ez a lényeg), sokba kerültek az alapanyagok, pl mágnesek, vezetõk stb.. Idõvel kifejlesztették a szupravezetõt, amelynek kifejlesztése elég nagy összegekbe került, de hosszútávon megtérült mert hatványozottan csökkent a rendszer fogyasztása. Aztán újabb pénzeket kezdtek beleölni, mivel hûteni kellett ezeket az anyagokat, amely sokba került. elkezdték tehát fejleszteni az olyan szupravezetõket amelyek egyre magasabb hõmérsékleten rendelkeznek szupravezetõ tulajdonságokkal. Ma ott tartunk, h hatalmas pénzeket ölnek a fejlesztésbe, de lassa olyan anyagokat tudunk készíteni, amelyek szobahõmérsékleten is reendelkeznek szupravezetési képességel. És ez hosszútávon megtérül, hiszen töredék annyi energiát igényel, és amennyi pénzt megspórolunk az hosszútávon hatványozottan több mint amennyit befektettek a kifejlesztésébe. Csak hosszútávon kéne tudni gondolkodni, mert ezek a K+F mindig megtérül (98%).

Ezt fejtsd ki bõvebben!

Az urkutatasbol van kozvetlen haszon is. A jelenlegi kornyezetkarosodast sem latnank ha nem lennenek megfelelo muholdak. Ha teljesen tonkrevagjuk a foldi legkort, akkor meg mindig ott lesz a nasa altal kifejlesztett technologia a marsi legkor letrehozasara, csak eppen itt helyeben kell majd hasznalni a sajat legkorunk oxigentartalmanak a szintentartasara. Lehet, hogy nem tunnek tul ertelmesnek vagy hasznosnak a jelenlegi kutatasok, de ennek a fo oka az, hogy nem kapnak eleg penzt es amit kapnak annak a nagy resze is egesz masra megy el.

Az ursiklorol pl. a fenti cikk is azt irja, hogy sikerult megoldani az uzemanyagszenzor problemajat. A nasa egyik oldalan fent van, hogy nem a szenzor volt rossz, hanem a csatlakozoja kontakthibas. Vegul egy idos technikusnak jutott eszebe, hogy annak idejen a ballisztikus raketaknal is odaforrasztottak a drotokat, hogy ne lotyogjenek. Kiprobaltak, bevalt. Mondjk az apollo rendszereinel is az volt a jellemzo, hogy inkabb mindent forrasztotak es heggesztettek, nehogy menent kozben szetessen. Ehhez kepest mintha elfelejtettek volna az akkori tudasukat.

A mai technikaval kb. annyi ember mehetne evente a marsra, mint amennyi az elso idokben atkelt amerikaba. Akkoriban kb. a telepesek 25% elte tul az elso evet. Ezt ma is lehetne tartani, csak manapsag ez mar nem igazan elfogadhato. Jelen korulmenyek kozott csak azokban az elszant emberekben lehet bizni akik kepesek az eletuket is kockaztatni azert hogy elerjek az urt. Es most nem a nasa fele urrepulokrol beszelek, mert azok mar annak idejen is sem voltak biztonsagosak. Vagy ahogy annak idejen az STS-1 parancsnoka Young fogalmazott (egyebkent appollos urhajoskent): 'Ne jatszunk orosz rulettet.' Nem eppen kedves megfogalmazas egy olyan embertol aki kepes volt elmenni a Holdig egy tartalekrendszerek nelkuli urhajoval.

Ha akarnank, akkor az iss epitesere ott vannak az ariane es az energia raketak, mindketto jo lenne erre a celra. Szemelyszallitasra pedig ott van a sojuz sorozat, ami ha eleg kis meretu is, de legalabb mukodik. Ugyanaz a raketatipus van alatta, mint ami annak idejen gagarin alatt volt, tehat eleg kiforrott technologia. Hold vagy marsutazashoz pegig az iss lenne a jo bazis, mivel ott olcson lehet nagy urhajokat epiteni, amiket nem kell mar osszeszerelve kijuttatni a gravitcios terbol.

Szerintem lenyeges celok:
-olcso es hatekony hajtomuvek megepitese, az ezekhez hasznalt reaktorok a Foldon is jol jonnenek
-olcso es egyszeru atmoszferageneratorok kifejlesztese, ezekre nemsokara a Foldon is szukseg lesz
-olcso uzemanyaggeneratorok lehrehozasa, amik legkori szendioxidot hasznalnak, ez a Foldon is mukodne, a legkori szendioxidbol uzemanyagot eloallitva

Ha ezek sikerulnenek, akkor a szenhidrogenek mar csak energiatarolok lennenek, hiszen nuklearis energiabol eloallitott aramot tarolnanak. A rendszer mellekhatasa, hogy csokkenti a legkor szendioxidtartalmat es szukseg eseten a tengerbol felszabadulo metan is kiszurheto vele. Alapvetoen szabadon tudnank a legkor osszetetelet modositani, meghozza a meglefo szenhidrogenalapu rendszerek lecserelese nelkul. Nem egy energiahatekony megoldas, de sokkal egyszerubben megvalosithato mint mukodo hidrogencellas rendszereket kesziteni es kiepiteni, mindemellett a nuklearis energia viszonylag boven all a rendelkezesunkre. (ps: aki nem hisz az urkutatas hasznaban, annak csak annyit, hogy az elso hasznalhato hidrogencellakat meg az ursiklok kaptak annak idejen)

Gondolatkísérlet:
Milyen õrültségbe tudták, tudják, tudnák belehajszolni a tudósok a királyt, és vele a népet (taccsra vágni az államkincstárt)?

Egyitomban a piramisok építése biztos nem a fáraó ötlete volt, inkább a pihent agyú tudóspapoké. (Figyelem, voltak hóhérpapok is, Ómexikóban.)

Nos, a piramisok építése tényleg õrültség volt, de valahogy az Egyiptomiak túlélték, sõt profitáltak belõle, persze idõvel.

Az ISS, és az ITER mérhetõk, talán, azokhoz a vállalkozásokhoz.
Én azon csodálkozom, hogyan sikerült meggyõzni a mai fáraókat?

Már ellõttem ezt a poént a szomszádban, de tetszik: a "sõt" a hajszál a levesedben. :-)

Pedig amúgy egyetértünk, meg pláne a Munkással.
De amúgy kíváncsi vagyok, hogy tudtok-e mutatni nekem egy olyan államfõt, miniszterelnököt, aki elõtt egy tudós megemelné a kalapját?
A hatalom és a tudomány ennyire összeférhetetlen lenne?
Pedig a dolgok nem indultak olyan rosszul: Imhotep a fáraó után a második méltóság volt (évszázadokkal késõbb istenné avatták), Nagy Sándort Arisztotelész okította a kormányzás mûvészetére, Rudolf császár prágai várkastélyában tudományos és alkímista kísérleteket végzett é.í.t.
Az odáig rendben van, hogy az államnak szét kellett válnia az egyháztól, de a tudományak is el kellett különülnie, ráadásul ennyire?
A pénzvilág is elvileg elkülönült (FED igen, MNB kevésbé), névleg a törvényhozás és az igazságszolgáltatás is, az igazgatásrendészet ellenben teljesen kormányszolga.

Már csak arra lennék kíváncsi, milyen pecsenyét süt a Tudományos Akadémia, itt és Amcsiban.
(Állítólag párszáz dolcsiért tagjává fogad a New York Academy of Science.)

En ott voltam a kilovesen. Itt megnezhetitek a felvetelem: http://www.youtube.com/watch?v=bdIzJ_Q88v8

az az igazság, hogy ha az Oscar-gála kultúrát, értéket közvetítõ filmekrõl szólna, üsse kavics... csak ugye..

Hát ez igaz 😞 De sajna ez is a média „érdeme”.
Manapság sokkal nagyobb a presztízse egy Oscarnak, mint egy Nobel díjnak. És ezt az emberek természetesnek veszik. Így pénzbõl is több megy oda ahol filmeket csinálnak, mint ahol tudományt.
(Az alkalmazott kutatásoktól eltekintve, mert ott gyorsabban megtérül a befektetés, így nem igazán vethetõ össze a „mûvészettel”😉.

"Az meg a politikusok szerint több szavazót jelent, ha 1%-al több nyugdíjat osztanak, mint hogy ûrbázist építünk… Pedig nem biztos."

Hát pedig én úgy látom, hogy pl MO-n, ha két újságot tennél egymás mellé, egyiken mittomén Kelemen Anna lenne pucéran és mellette Gyõzike só újra folytatódik, lehet, hogy jobban fogyna, mint a mellette levõ, megtaláltuk az elsõ értelmes idegen életet és hogyan utazzunk egy másik galaxisba szalagcímû ...

ha már itt tartunk szerintem nem csak az általad említettekkel van a baj, az ellenpólus sem jobb (sõt..)

jó nagy hülyeséget mondtál 😉 mert az, hogy nincs pénz az ûrkutatásra, az csak a jéghegy csúcsa: úgy általában a tudományos kutatásokra (amik természetesen ne mkapcsolódnak szorosan a haditechnikához) nincs pénz..

xDDDD hozá akarsz szólni a fórumhoz, ismersz egy nagyjából ide vágó fogalmat és máris kész a mondanivaló?😄

Még a „rablással” sem lenne gond ebbõl a szempontból, csak jól csinálnák a dolgukat.
De pont ez a hibája a „fejlett” demokráciáknak. Ahol az állam elveszi az emberek pénzének jó részét, és õ osztja szét a saját ideológiája szerint.
De nálunk ez még furcsábban mûködik. Mert az adók növelésével töltik ki a költségvetés lyukait, aztán még nagyobbra fújják a költségvetést, mert kivonulni nem lehet egyik területrõl sem mivel az épp aktuális ellenzék úgyis megtámadná, és szépen visszajutunk oda ahol mindenki egyenlõ volt, és mindent az állam tartott kézben.
Evvel van a baj, mert pl. a saját egészségére, nyugdíjára vagy a gyerekei oktatására a mindenki annyit tudna költeni amennyire fontosnak tartja, de a nagy tudományos projekteket nem lehet az állam támogatása nélkül finanszírozni. Az meg a politikusok szerint több szavazót jelent, ha 1%-al több nyugdíjat osztanak, mint hogy ûrbázist építünk… Pedig nem biztos.

Marketing a francot.
Persze, számít, de nem ez a döntõ.
Amíg ilyen gyurcsányisták vannak kormányon, esély sincs a fejlõdésre.
Ezek nem az innovációt, a kreativitást, a munkát jutalmazzák, hanem az élõsködést, a rablást.

Az ûrkutatás egyedül a marketing hiánya miatt nem fejlõdik olyan mértékben, amit a mûszaki fejlõdés megengedne.
Az embernek vannak motivációi. Az egyszerûbbek beérik avval, hogy legyen kaja meg lakás. A többiek már inkább az autóikat cserélgetik, meg utazgatnak, mert szeretik az új dolgokat vagy megismerni a környezetüket (ez nyilván az evolúció során is elõnyt jelentett, ezért lett ilyen az ember). És épp ez felfedés iráni vágy lelékesítene sokakat, hogy ebbe tolják a pénzt. Csak az ûrkutatás nem az a terület ahol az új dolgokra egyénileg is lehet költeni, a döntéshozók meg még nem látják ennek a politikai hasznát. Pedig más területekkel összevetve tényleg igen kevés pénzt költünk erre a területre.

Szerintem,szinten kéne tartani,a mostani gyakorlati ûrkutatást,ha már kész az ISS ne vesszen kárba,meg a jelenlegi tervezetet is tartani kéne nagyjából(szondák indítása...).DE a K+F-be sokkal több erõforrást kéne fektetni,mert ,ha mondjuk eljön a Mars utazás ideje nem mindegy ,hogy 2év oda vissza vagy csak 6 hónap.Ezen belül is a hajtómû + életfentartásra.

Ez a pénz igazán nemsok,amit ûrkutatásra költenek,legalábbis a háborúkhoz képest,meg sok olyan más dolog is van,ami látszólag értelmetlen mégis sok pénz van benne,pl haditechnikai kutatások(egy része),luxuscikkek készítése,mérgek elõállítása(drogok,cigaretta,...).Meg ha nem költenénk ûrkutatásra,elveszne azonak az embereknek a szakértelme,akik jelenleg értenek hozzá.Meg az ember kíváncsi fajta,meg akarja ismerni az ismeretlent,ez lelkesíti az ott dolgozókat,erre tették fel az életüket,tehát munkahelyeket is teremt...

az én szerény véleményem pedig az hogy teljesen felesleges az ûrkutatásba dollármiliárdokat beleõlni hisz fontosabb dolgok is vannak még a földön amiket inkább rendbetenni kéne ennyi pénzbõl mint tönretenni..

peace

Teljesen rossz az elképzelésed a kozmikus sebességek miatt.

Nem szabad elsietni semmit, ráérünk ezekre még. Nem kerget a tatár. nEM IS TUDNA, lóval.

"a Hold vagy a Mars már a mai technikával is elérhetõ, "

Én úgy emlékszem hogy a holdat már a majdnem 40 év elötti technikával elérték. A másik meg az nem úgy megy hogy uccú és kitalálunk egy új szupertechnikát. Csak a meglevõre támaszkodva lehet fejlõdni.

Ez igaz. És sztem tényleg el kénme kezdeni a dolgot és nem várni a " majd jobb majd gyorsabb dolgokra... " És közben is találhatunk/felfedezhetünk sok olyan dolgot ami talán meggyorsdítja a fejlõdést...

De hiszen már létezik ilyen!

Nem a technológia, a politikai akarat és az ezzel együttjáró pénz az ami hiányzik.

hát kb. 😊

Ezt én kicsit máskép látom, tény hogy "nagyon" lassú ürezközeink vannak, de Kolombusz se sugárhajtású repülõvel fedezte fel amerikát, és utána a bevándorlók sem mondták hogy várjunk amig gyorsabb hajók lesznek. A távolabbi ürt a mai ezközökkel esélyünk sincs felfedezni, de a Hold vagy a Mars már a mai technikával is elérhetõ, csak az eggyesült államoknak fontosabb a háború mint az ürprogram. Egyébként abban biztos vagyok ha a Marson találnának olajat egy két év múlva már usa bázis is lenne a marson.

Amíg nem fognak kifejleszteni olyan hajtómûvet ami nagy sebesség elérésére képes addig nem is lesz nagyon jelentõs elõre lépés.

Szted hol van a Szaturnusz?
Az Urkutatas meg egy hosszu folyamat...

Az egész ûrkutatás állapota elszomorító, kétségbeejtõ! Hány éve kutatjuk az ûrt? Hány éve keressük az élet nyomait?

Még a szomszédos bolygók képességeit sem ismerjük, mit keresgélünk akkor több fényéves távolságokban? Link

"Úgy vélem mostantól az ESA teljes jogú partnerré vált a Nemzetközi Ûrállomás építésében"

szomorú, hogy csak mostantól veszik partnerszámba...

hmm az elsõ kép nagyon szép lett! 😊