kvp#107
"Az OSX a NeXT utódja, semmi köze a régebbi MacOS-hez, se linuxhoz, NT-hez. Nem hasonlítható össze velük, a driverekről írt állítás pedig légbőlkapott baromság."
A macosx (http://en.wikipedia.org/wiki/Mac_OS_X_v10.5) a 10.5-os verzioju macos. A nyilt forraskodu mach kernelre alapul, a bsd unix architekturajaval a gnu toolchain segitsegevel. Ami egyedi benne az a gui es a filerendszer. A gui a nextstep-bol lett atveve, az objective c programozoi felulettel egyutt. A filerendszer tudasa pedig a beos integralt adatabazis szemleletebol adodik. Mindket ceg volt apple alkalmazottakbol allt, akik eloszor kileptek, megvalositottak az otleteiket, majd visszavasarolta oket az anyaceg.
Alapvetoen egy macos belulrol sokkal kozelebb all egy bsd unix-hoz mint barmi mashoz. A rajta futo programok jo resze egy az egyben unix-os kod es semmilyen macos specifikus reszt nem tartalmaz. Az apple uj fejlesztese a macos-x csaladhoz elsosorban az itunes-ban es a tobbi i* nevu szoftverben merult ki. A rendszer 90%-at vasaroltak mas cegektol, a hardverhez legkozelebbi kodot, az efi-t meg az intel adta. (a microsoft inkabb ellopna mindent, mint hogy fizessen) Az apple egy design ceg, az utolso rendes mernokuk meg Wozniak volt. A macosx akkor lesz hardverspecifikus kereskedelmi unix-bol (lasd: sgi irix, a regi solaris) rendes altalanos os ha tamogatni fogja a tobbi pc-t is. (egyebkent atlag pc-n pont olyan stabil mint a winnt sorozat) Ha stabil unix kell, meg mindig a solaris a legjobb, viszont az meg gyaszosabban all driver-ek tekinteteben.
Tudasban a macosx nagyon le van maradva skalazhatosag es tudas szempontjabol. Igaz, hogy ujabban kapott rendes (100%-os) 64 bites tamogatast, de a kernel meg mindig nem altalanos celu, hanem az egyfelhasznalos desktop mukodesre van kihegyezve (lasd: coarse grained locking). Driver tamogatasban tobbnyire csak az apple altal gyartott hardvereket tamogatja, ami gyakorlatilag egy szazalek alatt van a vilagban gyartott tobbi pc tipushoz kepest. Az egyetlen elonye, hogy van benne szoftveres M86k (macos classic) es PPC (powermac) emulacio, igy legalabb azt a keves mac specifikus programot nem kellett kidobni. A gui mukodeserol pedig csak annyit, hogy ha egy feluletet ugy tervez meg valaki, hogy idiotak is tudjak hasznalni, akkor csak azok fogjak hasznalni. Macos alatt egyszeruen mindig helyettunk akar donteni a gep, ami sajnos jellemzo az uj windows-okra is.
A winnt kernelek mindig is a vax-os gyokerek szerint a desktop rendszerre atalakitott szerver architekturara hasonlitottak. Az eredeti winnt3.51-ben meg a grafikus alrendszer is kulso process volt, mint manapsag a linux esetben az xwin. Ezt kesobb teljesitmenyproblemak miatt bevittek a kernel melle, es kapott egy win32 alrendszert is. (az os2 es posix tamogatas melle) Ez lett a WinNT4 (4.0). Win2k (5.0) utan kidobtak a tobbi alrendszert, mire a cygwin fejlesztoi a posix-ot visszaraktak user modu kodkent. A winxp (5.1) ezt az architekturat vitte tovabb, sokkal stabilabba teve a rendszert es bovitve a szolgaltatasokat. A win2k3 (5.2) vegre fejlesztett a szerver oldali management-en is. A legtobb feature amit a macosx bemutat mar regen ott van a windows alatt is, csak semmilyen interface-t nem keszitettek hozzajuk, hogy elerhetoek legyenek. Pl. keves ember tudja, hogy az ntfs mar a kezdetektol fogva tud verziokovetest es metatag-eket, csak eppen semmilyen program vagy api nem teszi ezt elerhetove. (a winfs pl. a meglevo metatag tamogatas melle tett volna egy beepitett indexelot is, helyette kaptunk egy fuggetlen user modu indexelot, mint a google desktop search-e, csak eppen rosszul megirva)
Ezek utan a vista (6.0) visszatert a 3.51-es vonalhoz, meg a posix alrendszer is visszakerult. Raadasul telepakoltak egy csomo otlettel, amik nem lettek keszek idoben, ezert az 5.x-es csalad kodjat pakoltak be a helyukre. (winfs helyett ntfs+indexelo, felbehagyott drm rendszer, gdi kompatibilitas meghagyasa a 16 bites tervezesi hibak ellenere) Az egyetlen amit kidobtak, az az ntvdm volt (dos ablak). Ez valoszinuleg a v86-os mod es az x87-es lebegopontos rendszer kidobasa miatt kellett megtenni. (azt, hogy miert nem lehett tovabb tamogatni nem tudom, de nem akartak)
Szerintem a 105-os hozzaszolas tokeletesen megfogalmazta mirol van szo a vista eseten... Az elso csak 64 bites, csak hypervisor-os gepen futo, teljesen uj api-kat kapott valtozat lesz az uj irany. A gond, hogy kompatibilitasi okokbol nem merik kiadni, mert a nem tudnak megfelelo emulaciot kesziteni a regi programok szamara. Ha elkeszult volna a teljes hypervisor, akkor a regi driver-ek is mennenek vista alatt, meg akar az nt4-esek is, meghozza a hozzajuk tartozo kernel verziot latva. Az, hogy a mai uj gepeknek csak kb. a fele tudna futtatni (pl. a 64 bites intel-es mac-ek) igazabol nem sokat szamit szamit.
ps: User-eknek tenyleg jo a macosx, amig nem kerdez, nem csinal semmit amit nem ir a kezikonyv, es csak szorakozasra (vagy 'muveszeti munkara') akarja hasznalni a gepet. Ez az emberek 95%-at lefedi. Ha meg gond van, akkor szerviz es nem hazibarkacs, mert az bonyolultabb mint barhol mashol. A macosx tipikusan a lecsavarozott motorhazteteju luxusautok kategoriaja. A windows meg az olcso tomegauto. (a linux pedig a nyilt tervrajzu, 'barkacsoljunk mi is os-t' valtozat annak aki szorakozabol csinalja vagy penzt akar keresni/sporolni vele)