Miért jobb a többistenhit mint az egyistenhit?
-
#261
Ott a pont.
De a vallásosságon belül is vannak lehetőségek. Az én egyik régi osztálytársam például kicsit átértelmezte a dolgokat (pl. hogy miért ne lehetne minden területnek más Istene), tehát megpróbálja vallási területen belül értelmezni a dolgokat. De ha már el kezd gondolkodni, hogy más is lehet, akkor már "megtört a hite", tehát akkor meg már nem is hívő.
Gondolkodtam rajta, hogy ha engem is vallásosan neveltek volna, hogyan állnék a dolgokhoz, mertem volna-e gondolkodni azon, hogy egyáltalán van-e Isten vagy nincs. Szembe szegülni egy vallással, ami meghatározza az életünket, körülvesz, olyan állításokkal szemben hogy ha elhagyom Istent akkor az ördögé leszek örökké.
Nem hiszem, hogy szembe szállnék vele. Ilyen az emberi természet.
A bástyás hasonlatod nagyon jó!
Én azt tartom furcsának, hogy a tudomány és technikai fejlődés során még mindig valaki tud hinni ebben. Egyre jobban ismerjük világunkat, a szervezetünk működését, tudjuk hogy az időjárást, fényt, katasztrófákat meg ilyesmiket nem irányítják, kiszámíthatóak (legalábbis amit tudunk, hogy hogy lehet előre jelezni), tudjuk mi van a felhők felett, űrben, tudjuk hogy a föld is gömbölyű, és rengeteg mindent megtudtunk. Minden amit látunk egy folyamatnak mondható, az élőlények tudnak folyamatból kilépni, látni azt. Az élet kialakulásán kívül szinte minden megmagyarázható már, bár még csak elméletben.