-
ManoNegra #12413 Te ezt vetetted fel es ebbol indult ki az eszmecsere
Az eszmecsere már javában szólt a kompenzációs csomagról, .te terelted el a témát amire azt a megjegyzést tettem #12388.
Nem. Te ezt irtad: "Az 1978-as Camp David-beli megállapodás óta kap Egyiptom amerikai segélyt."
Valóban, ez nem pontos, Szadat hatalomra kerülése óta támogatta újra Egyiptomot az USA.
Amilyen egyebkent megint nem volt soha...
Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története 512-513 old.
Jimmy Carter 1978. augusztus 8-án a Maryland állambeli elnöki pihenőhelyre,
Camp Davidbe hívta az egyiptomi és izraeli vezetőket. A szeptember 5-én kezdődött
tárgyalások a tervezettnél hosszabbra nyúltak, és többször is úgy tűnt, hogy a megbe-
szélések megszakadnak a két fél között. Végül azonban 1978. szeptember 17-én Mená-
hem Begin és Anvar Szadat Carter elnök jelenlétében aláírta a Camp David - i megálla-
podásokat (Camp David Accords). Az első dokumentum a közel-keleti rendezés
általános elveit tartalmazta, míg a második az Egyiptom és Izrael által kötendő béke-
szerződés alapvonalait. Az előbbi magába foglalta az izraeli-libanoni-jordániai vi-
szony rendezését és a palesztin kérdés megoldását - ezért nehezebben végrehajtható-
nak is bizonyult; az utóbbi egy három hónapon belül aláírandó egyiptomi-izraeli
békeszerződésről, valamint azt követően a Sínai-félszigeten az izraeliek által megszállt
egyiptomi területek kiürítéséről rendelkezett. Egyiptom és Izrael eleget is tett ez utóbbi
pontnak: 1979. márciusban formális békeszerződés született a két állam között.
(Izrael 1982. április 25-én ürítette ki az utolsó megszállt területeket a Sínai-félszigeten.)
Az amerikai diplomáciai sikernek természetesen ára volt. Az Egyesült Államok
a Sínai félszigeten elvesztett olaj kutak miatt garantálta Izraelnek, hogy ha a zsidó ál-
lamnak nehézségei támadnak a stratégiai fontosságú nyersanyag beszerzésében, akkor
az amerikaiak garantálják az olajellátást; az ugyancsak a Sínai-félszigeten elvesztett iz-
raeli támaszpontokért cserébe az Egyesült Államok körülbelül hárommilliárd dolláros
költséggel három új légikikötő építésére kötelezte magát a Negev-sivatagban (az ősz-
szegből 800 millió dollár adományként, 2,2 milliárd pedig kölcsönként került Izraelbe);
s mindkét ország még nagyobb összegű amerikai segélyt kapott évente, mint korábban.
Az 1979 március 26- i békekötés alkalmával Carter elnök 4,8 milliárd dollárt ígért a két
országnak három év alatt: 2-2 milliárd dollárt katonai kiadásokra, míg majdnem
500 milliót fejenként gazdasági célokra. A békeszerződés alapvető változásokat idézett
elő a közel-keleti erőegyensúlyban. 1956-ban, 1967-ben és 1973-ban is elégtelennek bi-
zonyult az arab államok szövetsége Izraellel szemben. A békekötéssel a legjelentősebb
katonai erővel rendelkező arab állam, Egyiptom kiesett Izrael potenciális ellenségei
közül, és ezzel jelentősen csökkent egy újabb háború kitörésének a valószínűsége.
Lehet hogy nem volt ilyen soha, de attól, hogy valamit nem találsz az interneten, még nem biztos hogy nem történt meg.
Akkor most bizonyitsd be, hogy...
Kicsit el vagy tévedve. Nem kell nekem semmit bizonyítanom, ha akarod nem hiszed el, nekem mindegy. Azt mindenesetre könnyebb lenne bebizonyítani, hogy valamilyen okból kifolyólag Mubarak vagy az utána következők politikája miatt megvonták a támogatást. ahogy ez megtörtént ideiglenesen Murszi eltávolítása miatt.
Faraszto...
Ha fáradt vagy, aludj egyet, ne itt hisztizz.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.07.18. 11:42:57