#120
Az élőmunka ára, és az építkezés ideje. Háború után, meg a gazdasági világválságban, amikor senkinek nem kellett sem csudaszép lószerszám, se hímzett párnahuzat, hanem inkább jobban kellett a fedél a feje fölé, akkor mindenki építőmunkás volt. Lehetett velük földművet talicskáztatni(kubikosok), vasat szegecseltetni, vasalást hajlíttatni.
Most, te inkább lapátoltatod a 4m magas, 30m széles autópályatöltést 100 emberrel 20 napig, vagy bérelsz egy gépet + kezelőjét, és megcsinálod velük 5 nap alatt?
Szegecselteted a hidat 25000 szegeccsel, vagy robottal összehegesztteted gyárban?
Csináltak akkoriban trajektória irányú vasalást vasbetonba. Az egy olyan térgörbe, ami nagyjából sehol sem egyenes, követi az erőjátékot, és az ilyen alakú betonvas közel maximális kihasználtságú.
Ma inkább raknak bele kettővel nagyobb, meg 10 centivel sűrűbb hálót. Meg tudnánk csinálni, még pontosabban is ugyanazt a vasalást, de a kivitelező elküldene a jókurva anyánkba, mert a vasszerelő brigádja elvan vele egy hónapig.
Egy építkezés végrehajtása a koncepciótól az átadásig sokszorosára gyorsult.
Ezért drágább minden. Legalábbis ezek is a fő okok közt vannak.
De én egyébként annyira nem tudom összehasonlítani a 2007-es 200millió forintot az 1890-es 157 Királyi Forinttal, fogalmam sincs, hogy drágább-e most egy ugyanolyan híd, épület, út...
#120