kvp#96
Ha jol latom most megprobaljak kevesbe neccesre csinalni a hold kuldeteseket. Az apollo 1 megsemmisult meg a kiloves elott. Az apollo 11 majdnem lezuhant, ha nem a foldi tartalekos berepulopilota (Armstrong) viszi a holdkompot akkor a szamitogep beleallitja oket a talajba (az amc 2.0-as mar jo volt, de az csak az apollo 12-estol repult). Aztan majdnem ott maradtak, barkacsolhattak az indito rendszert kesztyuben. Az apollo 13 odafele menet szetesett, huzhatta haza a holdkomp. Ez eleg gyaszos statisztika, bar a szigeteloszalag tobbszor kihuzta oket a bajbol. Most ha mar ujra megprobaljak, akkor kevesebbet akarnak kockaztatni. Nem veletlen, hogy idaig szinte csak a mentesi rendszereket terveztek.
Az igazi megoldas egy rendes tobblepcsos rendszer lenne. Pl. a Holdra kuldott hajot ossze lehetne rakni az iss-en is ha mar egyszer ott van. Ha mar ossze van rakva, akkor nem kellene eldobni, hanem csak a leszalloegyseget es a komp uzemanyagat kellene cserelgetni, a Hold-Fold jarat maradhatna. Ilyen az orosz urvontato terve is. (egyebkent az orosz klipper csak egy szep sojuz skin, ugyanugy egy raketa vegere tuznek)
Ha valodi urrepulot akarunk epiteni, akkor egy magaslegkori emelo ballonnal kellene kezdeni, ami felviszi a legkor tetejere a hajot, majd az onnan indul. Ez tokeletes a Foldet elhagyo hajoknak. A Foldkoruli palyahoz viszont sebesseg kell, erre egy hordozo repulogep alkalmas, amirol indithato a masodik (kemiai) fokozat.
Letezik meg egy megoldas, ami olcso es mukodik, ez a nuklearis hajtas. Hatranya, hogy biologiai hatasait tekintve egy magaslegkori atomrobbantassal egyenerteku, tehat egyetlen epeszu csalados mernok sem epitene meg.
A technologia elfelejteserol csak annyit, hogy megvan minden doksi, csak most nem ballisztikus raketak alkatreszeibol hanem az ursiklo maradek elemeibol (pl. hordozoraketak) akarjak osszehozni. A fo hajtomu pl. marad, mivel a sikloban szinte ugyanaz van mint ami regen az apollokat hajtotta. Az elektronika valtozott, bar hozzatennem, hogy a regit meg mindig gyartjak es kb. 1 dollar koruli aron van a regi amc-s hardver, csak azota a ketajtos szekreny osszement egy apro chippe. (viszont a nasa eredeti multitask kodja tokeletesen fut rajta, begepeltem a szkennelt dokumnentacio alapjan, fordul, fut) Viszont az annyira volt automata es felhasznalobarat, mint egy tarcsas hajdu mosogep. Ha jol latom most a nasa arra jatszik, hogy az uj hajo akar magatol is meg tudja tenni az utat oda-vissza es lehetoleg csak a siklo potalkatreszeit hasznaljak hozza.
ps: Ha bejon a fuzios technologia akkor lesz ertelme a Holdra menni. (en a Bussard fele elektrodinamikus confinement-es rendszert tartom befutonak, nem az eu-s tokamak-ot)