Dany007#86
Hát kb én is ezt ( legalábbis a mondandód lényegét ) akartam írni, csak te sokkal jobban megfogalmaztad xD
Még annyit tennék hozzá, hogy az ember már ígyis kezdi átlépni a saját "léptékét".
Elvégre az atomokat alkotó részeket kutatjuk, amit valójában soha senki nem látott, csak közvetett módon lehet bizonyítani kísérletekkel mérésekkel, bizonyos esetben nem is közvetlen méréssel. De ez mind okés, mert aránylag elérhető közelségben van.
Az űrkutatás ennek az ellenkezője. Ott az emberi léptékhez képest már óriási méretekről, távolságokról és időről van szó. Ráadásul azt nem tudják betenni egy laborba és vizsgálni. Csak megfigyelni, és azok alapján következtetni. És így jönnek létre az elméletek. Amiknek a nagyrésze persze nem bizonyított. Aztán meglátnak valami újat és kiderül, hogy mégsem teljessen úgy van ahogy addig gondolták. Olyan távolságokról meg erőkről van szó, ami messze meghaladja az emberi léptéket. Ezért másfajta gondolkodás mód is szükséges. Hiába számolgatni, hogy a leggyorsabb vadászgépnek mennyi időbe telne eljutni a nemtom hány fényévre lévő galaxisig. Elvégre az a technika itt a Földön értelmes. Odakinn értelmetlen ilyen alapú technológián gondolkodni.
Csak ezért írtam hogy ilyen léptéknél már sokkal extrémebb dolgokra kell gondolni.