Deus Ex#45#31
1.-2. Az STS eredeti tervek szerint kísérleti rendszer akart volna lenni, az újrafelhasználhatóság technológiai demonstrátora. Annó évi 50! felszállást terveztek vele, ehhez mérten most járnak a százengynéhányadiknál. Jó ötlet volt az újrafelhasználhatóság, és kihúzná az űrrepülés méregfogát, nevezetesen azt, hogy iszonyatosan drága a hasznos teher pályára állítása - az STS rendszerrel 1 kg LEO-ra 20.000 USD-ből megy fel - csak ehhez éppenséggel valóban újra felhasználható kütyüre lenne szükség, nem olyanra, amit minden repülés után ipari szintű nagyjavításnak kell alávetni.
3. Ezek a legfőbb minősítési szempontjai egy hordozóeszköz jóságának. nagyon szexi az űrsikló, a holtak is felébrednek, amikor felszáll, csak éppen adott formában kevés értelme van.
4. Aki nekem előjön a moonhoaxxal és a többi baromsággal, nem látva azt be, hogy ennyi_embert_titoktartásra_kötelezni_lehetetlen, az fáradjon el oda, ahová Waneket küldtem pár hete. Szerintem szívesen elmondja hová is kellene mennie, lévén hogy nagyon szeret trágár PMeket írkálni.
5. Magánvéleményem, amiért kövezni szoktak, jól van ez így, az emberes űrrepülésnek momentán kevés értelme van. Ha olcsóbb lesz a teheremelés, ha gyorsabbak lesznek a hajók, akkor oké, Mars. A fejlesztéshez meg nem kell embert cibálni körbekörbe.
6. Szintén magánsejtés, de talán az űrversen hevében nagyobb kockákzatot fogadtak el, mint azt tennék ma, mondom ezt annak ellenére, hogy az Apolló rendszer a berepülését követően alapvetően kiválóan működött (Az Apollo 13 nem ezt cáfolja, inkább ezt erősíti). Oké, az STS nem lett a biztonságosság mintapéldánya, de talán nem is kellene alapul venni az Orionnál.
7. "akkor szerintetek mi tud ott észrevétlen maradni ??" D-7-es Klingon cirkáló..? :-D
#35: Nem tilos, csak kelt a dolog "némi" felháborodást. Nem mindíg jön össze az első kozmikus sebesség, és ilyenkor nagyon azt se lehet beigazítani, hogy hová essen a holmi.
#36: Bizony. Az emberes űrrepülés perpill nem más, mint az a kirakattevékenység, amivel el lehet adni az egész űrtevékenység költségeit a politikusoknak és a társadalomnak.
#37: Sajna a vegyi rakétákon kívül nemigen mutatkozik GAZDASÁGOS és KEVÉS KOCKÁZATOT rejtő megoldás az első kozmikus sebességig. Ezesetben ha tetszik, ha nem, a már évtizedek óta bevált elrendezésű űrszerelvényeket kell használni. Látni kellene, hogy a fejlesztés és az üzemeltetés két különböző terület, momentán nem új utakat keresünk a hordozóeszközöknek, hanem azokat üzemeltetni, használni szeretnénk, minimális kockázattal. Te milyen autót szeretnél? Amelyiket csak kötelező szervízbe kell vinni, vagy valami egzotikus hibrid kísérleti valamit, ami vagy elindul reggel vagy nem, esetleg felrobban alattad, romba döntve a fél utcát..? Lehet tovább vinni az autós hasonlatot, lényegében ugyanazok a motorokat használjuk száz éve. Hol a fejlődés? Az optimalizációban. Nincs jobb nála egyenlőre. (Ok, üzemanyagcella, majd jön nem sokára.)
A vegyi rakétákat a ramjet vagy scramjet irányába lehetne elvinni, előbbi a torlósugár-hajtóművet takarja, utóbbi ennek a szuperszónikus belső áramlási sebességű változatát. Lehetővé tenné az oxidálóanyag levegőből történő kinyerését, legalábbis az első néhány tíz km-en, ennyivel kevesebb üzemanyagot kellene vinni. Ezek fejlesztése eléggé őrlángon zajlik.
#41: Igen, mentőrakéta-torony helyezkedik el a kabin felett, akárcsak az Apollónál vagy a Szojúznál. Ha gáz van, akkor ez beindul, felviszi a kabint legénységestől biztonságos magasságra, és leszállnak a kabin leszállító rendszerével. S ez a felszállás bármely fázisában működik. Összehasonlítás képpen, az űrrepülőnél a startasztalon bekövetkező vészelhagyás úgy néz ki, hogy a háton fekvő szkafanderes önmagadat a másik hattal együtt kimászatjátok az űrhajóból, azután egy drótkötélpályára függesztett karabíneren leereszkedtek a földre, beültök az egyik járó motorral várakozó M-113-as csapatszállító páncélosba, majd odébblánctalpaztok. Ha pedig az elemelkedést követően, 9 méter magasan gondolja azt az egyik SRB, hogy tüsszent egyet, akkor ugye Need Another Seven Astronaut. Oroszoknál startasztali rakétatűznél már mentett életet a rendszer.
#42: Amerikába azért mentek vissza, mert érdekük fűződött hozzá, nevezetesen ott volt egy egész kirabolandó és leigázható kontinens. A Hold és Mars utazás mögött nincs rövid távú gazdasági kényszer vagy szükségszerűség, valószínűleg az észhez térő Oroszországgal és az első lépéseit megtevő Kínával szembeni évtizedes nagyhatalmi stratégia egyik eleméről van szó. A történelemkönyvekben azért nézzük már meg, milyen időközönként követték egymást az Amerikába induló expedíciók, és vegyük észre, nincs lényegesen nagyobb időkülönbség azok és a mostani utak között. Könyvben leírva a harminc év kicsit kevesebbnek tűnik, mint megélve. Arról sem vagyok meggyőződve, hogy pont az Amerikába menés a jó hasonlat a Hold utazásra.
Nem hiszem, hogy különösebb kapkodás zajlana. Folyik egy eszköz fejlesztése, ennyi. Senki sem felejtett el semmit, a hordozórakétákkal szerzett évtizedes tapasztalatot hasznosítják éppen. Ne felejtsük el, nagy teher emelésére képes hordozórakéták az űrrepcsivel párhuzamosan is üzemeltek, sok százat indítottak belőlük, csak éppen nem embert vittek.