Orion: Vissza az Apollo-korszakhoz?

Hát mint eseted is bizonyítja, a lényeglátás nem az emberi faj sajátja, nem úgy mint az állatvilágtól eltérõ magas intelligencia ugye!;)))

Szal a te kedvedért ha: 1 000 000 esetbõl 1 igaz, akkor gyak nincs több kérdés ebben az ügyben. A valószínûséget meg azért írtam, mert semmilyen általunk ismert objektum oldalára nincs ráírva nagy betûkkel 7 világnyelven hogy UFO. Sajnos ez van.
Viszont az észlelõk által átélt a hétköznapitól eltérõ, valóságként megélt élmények egy része, a szakértõk szerint (természetesen nem a Vágó Pistáról van szó, hogy eloszlassam a kétségeidet) több mint 90%-ban olyan technikailag fejlett lényeknek köszönhetõ, akik nagy valószínûséggel nem a Földön élnek. Pl volt már 1-2 UFO jelentés, amit aztán felszabadítottak a titkosítás alol, amelyek nem az idegen beavatkozás tényét tagadták, hanem azt mondták ki, hogy nem jelentenek valós veszélyt az adott állam politikai vezetésére, és ennyi.

Ha többet akarsz róluk tudni, a politikai vezetés általában ma már nem gördít akadályt, de igazából nem érdekük hogy te kutasd vagy, hogy õk kutassák.

Jujj ez a 7. UFO-s rettenet gyenge érv volt:D Az ufók létezése nem valószínûségszámításon alapul.

Teherûrhajóról beszélek. Ember valszeg nem bírná ki azt a gyorsulást.
Ionhajtómûre meg rá lehetne segíteni az elején kémiai rakétákkal...

Hülye az indoklás.
Nem az öregedéssel van baj, le lehetne gyártani ismét.
Mért nem mondják azt, hogy a Holdon nincs légkör ezért mi a francnak egy repülõ tégla. Másrészt egy Holdon leszálló ûrsikló nem tudna felszállni.
Egyszerûen az ûrsikló szép és jó, bár jobb lett volna a siklót a rakéta tetejére tenni, mint az Oriont. Az alacsony magasságú ûrrepülést nem érdemes támogatni, vagy újra csinálni, hiszen úgyis itt a civil szféra. Ma-holnap kilép az ûrbe.
Újratervezett ûrrepülésnél meg nem kell a siklóforma, két szállítóeszközzel (egy teher és egy személy szállítására) praktikusabban támogatható az igény. És azért kell kistömegû, kicsi személyszállító eszköz, mert vissza is kell jönni a Holdról! Teherszállítás lehet egyirányú, de nem a személyszállítás.

Ez hosszú lesz, szal öveket becsatolni visszaszámlálás!

Elöször is leszögezem: én hiszek a holdraszállásban, de ez csak hit!;)

1-2-3 Shuttle: a shuttle Nixon elnök által elfogadott formájában tényleg nem sokat ér. De ugye 4-5 másik alternativa körül választották ki a politikusok, és mi volt a legfõbb szempont. Az alacsony költség? Nem egészen! Hanem az, hogy a megépítés maga kerüljön kevésbe, az üzemeltetés meg legyen a köv elnök gondja! Az alternatív rendszerek sokkal drágábbak (és talán biztonságosabbak is) lettek volna, de az üzemeltetésük viszont kevesebbe került volna mint a jelenlegi 1-2 mrd$ fellövésenként. De valszeg a sima 1X használatos rakétáknál is olcsóbbak lettek volna, merthogy a Shuttle drágább azoknál!!! Amúgy az amcsik mindíg is többször felhasználható ûrrepülõgépekben gondolkodtak fõleg, csak azok marha drága jószágok, egy ilyen ûrkapszulánál jobbat meg Rutanék is összehoznak a sufniban, szal a politikusok imádták az ilyet, mer kiba olcsó. A megtakarított pénz meg mehet a köv háborúra.
Szal az Orion egy vicc, egy dolog indokolja, hogy nem valami olcsó, gyak korlátlan élettartamú, az érodinamikai erõket, és a levegõ oxigénjét is felhasználó gazdaságos ürrepülõgéppel viszik az embereket LEO-ra, majd onnan egy szintén olcsón üzemeltethetõ ionhajtómûves ûrvontatóval akárhová, hogy egy ilyen infrastruktúra kifejlesztése, annyiba kerül, mint pl a az utóbbi 10 év közelkeleti konfliktusai, bár tény hogy legalább annyi embernek adna munkát mint azok. Szal amcsiban nincs olyan politikus aki ezt izgalmasnak találná.

4. Hold Hoax. Szal én hiszek a holdraszállásban, de van 1-2 tény, 1967 január 27-én 2 fontos esemény volt: az Apollo 1 katasztrofája, és a Világûr Egyezmény aláírása. Ahhoz, hogy az amcsik átvágták a világot, ahhozor ez a két dolog bõségesen elegendõ. A világûr egyezmény gyak okafogyottá tette az egész ûrversenyt, mivel a két nagyhatalom önként vállalta, hogy nem telepít fegyvereket sem az ûrbe sem a Holdra. Az Apollo 1 tragédiája után pedig nagyon dúrva dolgok derültek ki, amik azt valószínûsítették, hogy az amcsik kb 5 évre vannak a holdraszállástól. Az oroszok meg sorba lõdözgették a Zond ûrhajóikat a Hold felé, a Zond4-rõl 1968 márciusában rádió adást vettek az amcsik, de miután nem produkált túl sima leszállást, az orosz hivatalos közlemény szerint nem volt rajta pilóta, csak átjátszó adónak használták. Elvileg az Apollo 8 9 hónappal késõbb ugyan ezt megcsinálta, de emberekkel. De vajon ez valóban megtõrtént, kérdezhetjük ezek után, vagy esetleg valaki hazudott? Persze mondhatott mindenki igazat.;))) Az oroszok 20 évig tagadták még azt is, hogy lett volna emberes holdprogramjuk!;)))
Kennedy viszont presztizskérdést csinált belõle, mindenáron, nyerni kellett még úgy is, ha már nincs tétje az egésznek. Nem kellett az ûrhajósoknak a Holdra meniük elég ha 7 napg a Föld körül meghúzták magukat, mert így legalább túlélték. Aztán amikor leszálltak mindenki heppi volt.
Szal a Moon-hoax-szal kapcsolatban az a szitu, hogy indíték van, a bûneset elkövetésének módja ismert, és a nagymamát is kibaszott régen láttuk már az ablakban integetni. Én még azért hiszek benne, hogy a nagyi él csak elutazott, ahogy azt a szomszéd is mondja.;)))

7. Ufo ügy. Ha tudományosan nézzük elég, hogy 1 000 000 esetbõl csak egyetlen egy 90%-nál magasabb valószínûséggel tûnjön igaznak. Megsûgom ennél azért sokkal jobban áll a téma. csak nézz utána. nem kell benne hinni, akkor is ez a szitu!
;)))

Egyébként meg egy szimpla tökegyszerû F-22est mióta is fejlesztenek? 80as évek óta? És még csak most állnak hadrendbe az elsõ példányai. Pedig ott még új alapvetõ konstrukciós újítások sincsennek.

Mi a fenét csináltak eddig? Hát ezen a fejlesztési vonalon SEMMIT. Márpedig most ezt a vonalat akarják most folytatni, amit 40 éve lezártak. Ergo a 40 éves elgondolásokhoz kell visszanyúlni. Persze az egészet már a mai technikával, tehát a végeredmény sokkal jobb lesz, és gyorsabb is lesz az egész, de még ígyis évek munkája.
És miért kéne elhinni h voltak a holdon? Nem ez a kérdés. Az az alapfelvetés, hogy VOLTAK. Inkább az a kérdés, hogy miért NE lettek volna a holdon? Márpedig erre a kérdésre a mai napig nem érkezett jó magyarázat.
Ami érkezett magyarázat, azok viszont józan paraszti ésszel és általános iskolai alapismeretekkel 1 perc alatt megcáfolhatóak. Egytõl egyig.
Ha a moonhoax cikkekig eljutottatok, légyszi nézzétek meg a cáfolatait is, arról is legalább ennyi veboldal van.

#31
1.-2. Az STS eredeti tervek szerint kísérleti rendszer akart volna lenni, az újrafelhasználhatóság technológiai demonstrátora. Annó évi 50! felszállást terveztek vele, ehhez mérten most járnak a százengynéhányadiknál. Jó ötlet volt az újrafelhasználhatóság, és kihúzná az ûrrepülés méregfogát, nevezetesen azt, hogy iszonyatosan drága a hasznos teher pályára állítása - az STS rendszerrel 1 kg LEO-ra 20.000 USD-bõl megy fel - csak ehhez éppenséggel valóban újra felhasználható kütyüre lenne szükség, nem olyanra, amit minden repülés után ipari szintû nagyjavításnak kell alávetni.

3. Ezek a legfõbb minõsítési szempontjai egy hordozóeszköz jóságának. nagyon szexi az ûrsikló, a holtak is felébrednek, amikor felszáll, csak éppen adott formában kevés értelme van.

4. Aki nekem elõjön a moonhoaxxal és a többi baromsággal, nem látva azt be, hogy ennyi_embert_titoktartásra_kötelezni_lehetetlen, az fáradjon el oda, ahová Waneket küldtem pár hete. Szerintem szívesen elmondja hová is kellene mennie, lévén hogy nagyon szeret trágár PMeket írkálni.

5. Magánvéleményem, amiért kövezni szoktak, jól van ez így, az emberes ûrrepülésnek momentán kevés értelme van. Ha olcsóbb lesz a teheremelés, ha gyorsabbak lesznek a hajók, akkor oké, Mars. A fejlesztéshez meg nem kell embert cibálni körbekörbe.

6. Szintén magánsejtés, de talán az ûrversen hevében nagyobb kockákzatot fogadtak el, mint azt tennék ma, mondom ezt annak ellenére, hogy az Apolló rendszer a berepülését követõen alapvetõen kiválóan mûködött (Az Apollo 13 nem ezt cáfolja, inkább ezt erõsíti). Oké, az STS nem lett a biztonságosság mintapéldánya, de talán nem is kellene alapul venni az Orionnál.

7. "akkor szerintetek mi tud ott észrevétlen maradni ??" D-7-es Klingon cirkáló..? :-D

#35: Nem tilos, csak kelt a dolog "némi" felháborodást. Nem mindíg jön össze az elsõ kozmikus sebesség, és ilyenkor nagyon azt se lehet beigazítani, hogy hová essen a holmi.

#36: Bizony. Az emberes ûrrepülés perpill nem más, mint az a kirakattevékenység, amivel el lehet adni az egész ûrtevékenység költségeit a politikusoknak és a társadalomnak.

#37: Sajna a vegyi rakétákon kívül nemigen mutatkozik GAZDASÁGOS és KEVÉS KOCKÁZATOT rejtõ megoldás az elsõ kozmikus sebességig. Ezesetben ha tetszik, ha nem, a már évtizedek óta bevált elrendezésû ûrszerelvényeket kell használni. Látni kellene, hogy a fejlesztés és az üzemeltetés két különbözõ terület, momentán nem új utakat keresünk a hordozóeszközöknek, hanem azokat üzemeltetni, használni szeretnénk, minimális kockázattal. Te milyen autót szeretnél? Amelyiket csak kötelezõ szervízbe kell vinni, vagy valami egzotikus hibrid kísérleti valamit, ami vagy elindul reggel vagy nem, esetleg felrobban alattad, romba döntve a fél utcát..? Lehet tovább vinni az autós hasonlatot, lényegében ugyanazok a motorokat használjuk száz éve. Hol a fejlõdés? Az optimalizációban. Nincs jobb nála egyenlõre. (Ok, üzemanyagcella, majd jön nem sokára.)
A vegyi rakétákat a ramjet vagy scramjet irányába lehetne elvinni, elõbbi a torlósugár-hajtómûvet takarja, utóbbi ennek a szuperszónikus belsõ áramlási sebességû változatát. Lehetõvé tenné az oxidálóanyag levegõbõl történõ kinyerését, legalábbis az elsõ néhány tíz km-en, ennyivel kevesebb üzemanyagot kellene vinni. Ezek fejlesztése eléggé õrlángon zajlik.

#41: Igen, mentõrakéta-torony helyezkedik el a kabin felett, akárcsak az Apollónál vagy a Szojúznál. Ha gáz van, akkor ez beindul, felviszi a kabint legénységestõl biztonságos magasságra, és leszállnak a kabin leszállító rendszerével. S ez a felszállás bármely fázisában mûködik. Összehasonlítás képpen, az ûrrepülõnél a startasztalon bekövetkezõ vészelhagyás úgy néz ki, hogy a háton fekvõ szkafanderes önmagadat a másik hattal együtt kimászatjátok az ûrhajóból, azután egy drótkötélpályára függesztett karabíneren leereszkedtek a földre, beültök az egyik járó motorral várakozó M-113-as csapatszállító páncélosba, majd odébblánctalpaztok. Ha pedig az elemelkedést követõen, 9 méter magasan gondolja azt az egyik SRB, hogy tüsszent egyet, akkor ugye Need Another Seven Astronaut. Oroszoknál startasztali rakétatûznél már mentett életet a rendszer.

#42: Amerikába azért mentek vissza, mert érdekük fûzõdött hozzá, nevezetesen ott volt egy egész kirabolandó és leigázható kontinens. A Hold és Mars utazás mögött nincs rövid távú gazdasági kényszer vagy szükségszerûség, valószínûleg az észhez térõ Oroszországgal és az elsõ lépéseit megtevõ Kínával szembeni évtizedes nagyhatalmi stratégia egyik elemérõl van szó. A történelemkönyvekben azért nézzük már meg, milyen idõközönként követték egymást az Amerikába induló expedíciók, és vegyük észre, nincs lényegesen nagyobb idõkülönbség azok és a mostani utak között. Könyvben leírva a harminc év kicsit kevesebbnek tûnik, mint megélve. Arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy pont az Amerikába menés a jó hasonlat a Hold utazásra.
Nem hiszem, hogy különösebb kapkodás zajlana. Folyik egy eszköz fejlesztése, ennyi. Senki sem felejtett el semmit, a hordozórakétákkal szerzett évtizedes tapasztalatot hasznosítják éppen. Ne felejtsük el, nagy teher emelésére képes hordozórakéták az ûrrepcsivel párhuzamosan is üzemeltek, sok százat indítottak belõlük, csak éppen nem embert vittek.

Azért nem egészen. Hajónk most is van, csak nem óceán átszelésre, hanem folyami utazásokra. Olyat, ami meg képes oceán átklésre, negyven éve építettek utolján. Az új egyébként sok tekintetben jóval jobb lesz (több ember, más mûszerezettség, kényelem, stb.), de értelemszerûen a legutóbbi ilyesfajta technológiához nyúlnak vissza és azt tökéletesítik.

nem inkább mentõ rakéta

HunGripen: Szóval szerinted az almúlt években ennyire senki nem foglalkozott a holdutazásra való gépek fejlesztésével? Mondjuk hogy mire való az ûrsikló és hogy mért nem lehet vele a holdra menni ahoz nem értek így nem tudok véleményt alkotni csak furcsálom hogy 40 voltak a holdon aztán azóta semmi. Mondjuk hogy értsd mi az én gondom olyan mintha feltalálták volna a gravitációs hajtómûvet aztán berakták volna a fészerbe porosodni. Vagy mintha annak idején mikor felfedezték amerikát mondák volna hogy na ez is megvolt és vissza jöttek volna európába. Amerikát meg elfelejtette vonla mindenki most meg menne a kapkodás hogy hogyan is kell hajót építeni.

Várjunk csak, itt a rakéta van felül, a kabin alul, nem?

Az érintõképrnyõt tudtommal elõször katonai téren használták, szóval errõl csak ennyit.


Szerintem ha egy más irányba mentek el az ûrhajózás terén(ûrsikló-->bolygó körüli repülés) és vissza akarnak menni az eredeti irányhoz(Hold utazás) akkor nem baj ha a régi konstrukciókhoz térnek vissza(persze mai technológiával megspékelve). Alapból hülyeség lenne az ûrsiklóra építeni az új ûrhajót, mikor az ûrsiklót nem is arra találták ki.

Ott követték el a nagy hibát, hogy áttértek az ûrsiklós megoldásra(nem rossz gép, de nem Holdutazásra való és már kiöregedett). Egyszerûen az évek allatt nem fejlesztették azt az alap konstrúkciót, amellyel el lehet jutni a Holdra(Apollo), hanem teljesen más irányba mentek el.

qwas:
"Nekem olyan szaga van mintha valaki Utasszállítót szeretne tervezni és a Wright fivérek tervrajzait kezdené lapozgatni."

Azért nem pont olyan. A Wright fivérek gépének és a Boeing 747-nek is ugyanaz a dolga, hogy repüljön és ehhez megfelelõ is a konstrukciója. Az Ûrsiklót visszont nem arra tervezték, hogy a Holdra menjen, úgyhogy mivel az évek alatt nem fejlesztették tovább a régi konstrukciót(Apollo), amibõl mára már sok más megolddás is születhetett volna, nincs más választás az Apollohoz kell visszatérni.


Részben tényleg technológiai visszalépés, de hát mit csinálhatnának?

Mármint gondolom hogy miért tilos, de manapság nem lehet tudni hogy ki mit küld fel.

Na itt a gond, mi az hogy tilos? Saját magunkat fékezük meg a fejlõdésben? :D Ez szerintem kicsit gáz. :D

assdf: Melyik része nem volt világos annak a kérdésnek hogy: Mikor járt egyáltalán elöször ember a világûrben? Szivesen felteszem máshogy is ha azzal segítek? Tehát nem az hogy ?egyáltalán? hanem hogy mint kiemelve látszik ELOSZOR. Amúgy szerinted mért feltétele az hogy volt-e ember a világûrben annak hogy az HBO mûholdról jön. Szerinted bátor ûrhajósok kapcsolgaták odafönn a reléállomást.

Balu0: Mi gyõzütt meg téged arról hogy tényleg volt ember a holdon? 600E ember a terrorizmus elleni harcon is dolgozik aztán nézd meg hol tartanak. Na jó ezt csak poénból mondtam. Mondjuk nekem furcsak kicsit hogy most amikor holdra menõ ûrhajót akarnak építeni akkor 40 éves tervekbõl indulnak. Mi a fenét csináltak eddig? Nekem olyan szaga van mintha valaki Utasszállítót szeretne tervezni és a Wright fivérek tervrajzait kezdené lapozgatni.

Az ESA-t nem kell szidni, attól, hogy nem építenek nagy embert szállító ûrhajókat, van ott fejlesztés bõven.

Reaktorral sajna nem, tilos hasadóanyagot kivinni az ûrbe, a fúzió meg mint tudjuk még 30 év :)

egyetértek veled, volt valami dokumentum film, ami a piramisok építésérõl szólt, és hogy ma nem tudnánk megvalósítani. Azt mondta ott a fazon, hogy ez egy természetes dolog. Még egy nyavajás 2.vhs repülõgépet se tudnánk elõállítani, mert a technológia annyit változott. Jobbat tudunk, ugyan azt nem.
Persze más dolog, hogy restaurálni lehet a technológiát, de nincs értelme, ha tudunk csinálni egy hasonlót, de jobbat(a technológia restaurálása majdnem olyan drága, mint az újak tervezése, és csak szûkebb körben használható).

Azok az átkozott ufókok beépültek a NASA-ba és meghackelték a a techtree-t, hogy egy végtelen technológiai körforgásba kezdjenek. <#vigyor3><#alien2><#alien><#email>

Egyébként komolyra fordítva a szót, ha a NASA így fojtatja még a szánalomra méltó ESA is elõbb jut el a Marsra, mint a cowboyok(a gyengébbek kedvéért: tehenészfiúk).

Az agyadban nincs ember, bocsi...

Húúhhaaa!!

Súlyos ûrtörténeti elmaradásban szenved az eddig itt hozzászólók 99% -a. Ennek következtében már megint ott tartunk, hogy "nem is voltak a Holdon", a cikk se segített ezen változtatni.. :D

Nah, próbálok egy kis észt osztani szép sorban, a teljesség igénye nélkül... okuljatok:

1.) A Shuttle volt a visszalépés az Apollóhoz képest. Apolló = biztonságos holdutazás, Shuttle = nem biztonságos alacsony föld körüli pály.

2.) A Shuttle egyetlen elõnye az újra felhasználhatóság volt, de ez is sántít, mert kb annyit kell rákölteni évente mintha összeraknának egy újat. Meg jobban nézett ki. Ti is valószínüleg ezért hurrogtok itt az orionra..

3.) Az Orion elõrelépés, nagyobb terhet tud felvinni mint a shuttle, olcsóbb, biztonságosabb, tovább tud fent maradni önerõbõl, képes holdutazásra.. stb

4.) Márpedig voltak a holdon. Nem vita kérdése, puszta tény. A moonhoax egy faszság mindenki számára akinek egy csöpp józan esze is van. (A holdprogramon 600.000 ember dolgozott!!)

5.) Apolló program után amit ugye Nixon volt szives lelõni, volt a NASA-nak egy nagyszabású terve. Ûrállomás + "szárazdokk" Úrhajó és bázis építésre a holdon stb. Ez 450 Milliárd USD-be került volna 40 év alatt, a program csúcspontja a marsraszállás lett volna. A kongresszus leszavazta. túl drága volt.

6.) Az Apolló technológia nem veszett el. Nagyon is jól van az dokumentálva. csak már az a dokumentáció nem használható, mert elavult. Pl.: "Végy egy NX-Z3-as elektroncsövet és...." címû bejegyzésekkel a mai mérnökök nem tudnak mit kezdeni és nem azért mert hülyék, hanem azért mert mára valószínüleg egyetlen mûködõ ilyen sincs. Hiába van meg minden doksi, elavult a cucc! A régi mérnök arra kell, hogy elmodja mik voltak a megfontolások és célok egy adott dolognál, így az új mérnökök meg tudják tervezni ugyanazt új technológiával.

7.) Alien-ek nem jártak a földön, ha jártak volna már tudnánk róla, az ameriaki és orosz radarok a madárszarra is rakétát irányítanak még manapság is. Soha nem volt ennyi jó minõségû képrögzítõ a vilgágon emberek kezében. Ha bármi lenne már tele lenne minden weblap 1600x1200-as tökéletesen éles képekkel Alienekrõl. Engem nem gyõz meg semmirõl egy 300x200-as remegõ homályos 10mp-es youtube videó. ha téged igen, sajnállak.
Sõt amennyi bulvár manapság van, az egyik ufóhölgy már a PlayBoy ehavi címlaplánya lenne.
Gyerekek, ha egy kib...szott csavart tudnak követni föld körüli pályán, és kerülgetik az ûrállomással, akkor szerintetek mi tud ott észrevétlen maradni ??

Ha egy kosárlabda méretû tárgyat fel tudnak fedezni a csillagászok... gondolkodjatok már...

/Rant off

Egészséges szkepticizmus FTW...
Bocs a helyesírásért indulatból gépeltem xD

A holdos képeken miért nem gondol senki arra, nagy világszenzáció és hopsz, beszart a kamera.Ajjaj, paravan így gyorsan leforgatnak egy kamut, mert a fél világ rajtuk röhögne.És ez is csak 1 hírtelen kitalált indok.

#28 Sok mindenhol tarthatnánk már, visszább is.Egyébként az ionhajtómû szép és jó, ha 1x felgyorsult...

Nem az a gond a képekkel, hogy retusálva vannak, hanem az, hogy mûteremben készültek msterséges fényforrással.

A holdra már szállt le ûrhajó holdjáróval, de valószûnleg eddig egyiken sem volt még ember.

kétségtelen, hogy a kapszula mellett felhozott érvek (kisebb sebezhetõség, olcsóbb) hangzatosak, de könyörgöm sztem, ha ma ott kéne tartanunk,hogy:

föld körül köröz egy hatalmas ûrhajóépítõ dokk, ahol építik az ûrsiklókat, s kapásból ion hajtómûvel szerelik fel (ami hosszútávon nagyobb sebességet biztosít, mint bármely kémiai hajtómû - nem vagyok fizikus, de legjobb tudásom szerint pont ezért az ion hajtómû elvileg sosem tudná legyõzni a gravitációt, pont ezért kell az ûrben felépíteni, ott nincs ilyen gond) + energiát egy mini reaktor biztosítja az ûrhajóban, stb.

Igen kevesebbet kéne háborúzgatni, s több pénz jutna másra máris...
S az egész terror elleni csatározásban a legszebb, hogy pénz ki az ablakon, mert úgy sem lehet legyõzni a terrorizmust ( különösen a vallásit, ideológiait), az ûrutazásra költött pénz nem vesz kárba, mert abból profitálunk, de hát amíg elmebetegek ülnek az amerikai elnöki székben itt nem lesz komoly dolog, sebaj, majd Kína megmutatja :D

Azért nem kellene elmenni túlzásokba sem. Ugye itt is sokan azt is megkérdejelezik hogy az ürben jártunk (#20).
Erre szoktam én meg azt válaszolni hogy:
és akkor mit gondoltok a plazmatévére az "écsbéo" honna kerül, tán egy magasröptü turulmadár hátára kötöztek egy parabolaantennát? wtf...

A felszerelést ki lehetne lõni egy megfelelõen nagy ágyúval is.

A fapados túristák saját felelõsségre mehetnének azzal a "járattal". ;-)))

Szerintem voltak a Holdon, csak olyan dolgokat retusáltak ki a fényképekrõl, amiket nem szabad látni.. aztán vannak olyan fényképek is, amiken nincs semmi "oda nem illõ" dolog, azokat nem retusálták.
Viszont elgondolkodtató, miért kezdõdik úgy az Armstrongék által a Holdon hagyott üzenet: "...békével jöttünk..."itt a cikk

Egy megfelelõ hegyoldalba lehetne építeni egy lineáris motort, amivel legalább az elsõ fokozatot meg lehetne spórolni a teherûrhajókon... valami erõmû közelébe..csak vigyázni kel rá, mert sok réz, meg alumínium kell bele .. :D :D :D

"az a hihetetlen ebben az egészben, hogy mikor jártak már a holdon? "

Hehe valószínûleg még soha.

Moonhoax

A fényképek szinte 100% kamuk. Ha tényleg lettek volna a holdon, miért hamisítottak volna képeket?

Azért annak örülök, h az legalább az eszükbe jutott, h 2 rakétával viszik fel a leendõ Holdutazáshoz a cuccokat.
Azt sem értem, h lejárt a mûszakija az ûrsiklóknak, akkor miért nem lehet szétszedni, és valami okosabb rendszer szerint újból összerakni???? Mert egy öreg autót, amihez nincs, v nagyon drága az alkatrész, OK, bezúzatják inkább. De egy ûrsiklót????
Miért nem lehet pl katapultálható utasfülkét rá tervezni, kicsit átalakítani?
Kiváló lenne akár a (szerintem soha meg nem valósuló) Mars utazáshoz is szépen "apránként" felvinni az ûrhajót, és az ISS mellett meg "összecsavarozni".

"rakétákat is kihalászhatják az óceánból, majd egy felújítást követõen újra repülhetnek, akárcsak az ûrsikló gyorsítói."

jééé és meglepõ módon nem csak mint hanem ugyanúgy, mivel ez az pont ûrsikló gyorsítórakétáit fogja használni :)
Viszont a középsõ fokozat az megint égni fog a légkörben el :)

Mint mar valaki itt irta en is kezdek ketelkedni hogy jart-e emer a holdon valaha? Az azota elmult elmeleti 40 evben ez a kapszula amit fel tud mutatni a NASA? Ugy ertem ide jutottak? Meg hogy meg 12 ev es a holdra szalnak megint? Csak nekem nem stimmel itt valami? Kivancsi lennek mikor jart egyaltalan ember ELOSZOR a vilagurben? Marmint valojaban.

Nagyon hosszú évekig hanyagolták az ûrkutatást. A fejlesztési pénzek nem oda mentek. Ennek a velejárója a fokozatos leépülés. Egy technológiai szint megtartása is pénzbe kerül. Csak ezt normál esetben nem érezzük, mert inkább fejlesztjük a technológiáinkat, mint szinten tartjuk.

Egyébként a 60-as években még a project management és költségtervezés is jobban ment, mint ma. Mert akkor idõre és költségterven belül készültek el az ûrutazások, ma már ez sem megy, hiába vannak sokkal jobb költségtervezõ eszközök...

A technológia szvsz. jobb, mint az ûrsikló. Az ûrsikló veszélyes. Ûrsiklót szvsz. akkor lehet majd egyszer építeni, amikor nem kémiai energiát sikerül majd alkalmazni a meghajtásban és ezért nem lesz szükség fokozatokra. Pl. nagy energiájú ionhajtómû + antianyag generátor. Sajnos, attól tartok, hogy ez nem holnap lesz.

Azok az'összecsukható ülések' csak nekem tûnnek úgy, mintha akármikor lenyisszanthatnák egy ember ujját?! <#idiota>

Azért ûrhajó és hadsereg kicsit más. Odafönt teljesen más körülmények vannak, mások a prioritások. Egy példa: a fenti processzorok is kb. 1000 évesek, mert ha a 45nm-es intel chipbe becsap egy kósza részecske (kozmikus sugárzás), akkor annak annyi, míg a régi cuccok, méretükbõl adódóan simán kibírják.

ha ez komoly akkor LOL, mert így a nasa ezek szerint egy magyar önkormányzat vagy okmányiroda szintjére süllyedt <#idiota>

"mivan az apolló program csak kamu volt, vagy nem dokumentálták, hogy nincs napjainkban olyan mérnökök akik konyítanak vmit az ûrutazáshoz??"

Asszem itt olvastam, hogy pontosan ez a helyzet. A dokumentumok közül alig találtak meg valamit, 40 éve volt, tehát az akkori tudósok / mérnökök már kezdenek halogatni, stb. Szóval elég kellemetlen szituáció, nézegethetik a múzeumban, hogy mi hogy volt...

olyan érintõképernyõs dolgot tesznek be a zürhajóba ami már egy polgári gépen van, ez ám az innováció, nem fordítva szokott menni a dolog?, hogy elõször hadsereg vagy ûrhajó majd aztán kerül vmi 'polgári' felhasználásra?

De ezzel meg az a gond, hogy azóta technika csak fejletteb és a felhasználható anyagok olcsóbbak lettek. Ergo a pénzre sem lehetne ilyen szempontból hivatkozni. Tényleg úgy van, hogy vissza fejlesztik az ûrutazást.

uhf ez tényleg visszafejlõdés :S
Amúgy azért volt akkoriban olyan nagy pénz az ûrkutatásra áldozva, mert volt kivel versenyezni. Sõt...le kellett gyõzni az oroszokat!
Akkor nem volt olyan hogy anyagi felsõhatár... Meg, hogy spórolás...Asse tudták miaz!
Majd ha már a kínaiak már holbázist fognak építeni , majd akkor észbekapnak, hogy lehet, hogy nem mindent a háborúzgatásba kéne ölni...
De ez így nevetséges...

én értem :)

20.000.000.000.000 vagyis húszezermilliárd forint. szép..

az oké de a technika hova ment?

terrorra? magam sem ertem, mit akartam ezzel :)
szoval elmegy a haborura.

csak tipp: nincs most annyi zseton, mint volt akkor, mert elmegy a terrorra.

az a hihetetlen ebben az egészben, hogy mikor jártak már a holdon? és az akkori tudomány ott tartott, mint most a számológépem, most meg úgy kell visszahívni a régi mérnököket a nyugdíjból, hogy hogy kell "new apollót" építeni??? ezt nem értem... már rég holdbázisnak kéne lennie, meg marsutazásnak, nem az, hogy még cirka 12 év és újra a holdon leszünk....
mivan az apolló program csak kamu volt, vagy nem dokumentálták, hogy nincs napjainkban olyan mérnökök akik konyítanak vmit az ûrutazáshoz??
lassan visszahozzák a léggömböt<#idiota>

mikor ilyen cikkeket olvas az ember megfordul a fejében a sok összeesküvés elmélet a holdutazással és egyébb nyalánkságokkal kapcsolatban...:(
amúgy télleg úgy érzi az ember, hogy visszafele fejlõdik az ûrkutatás
itt szenvednek az ISS-el mikor már mikor volt mir, majd ez mikor már kiöregednek az ûrsiklók
ajajj

Na ja, egy szép nagy mechanikus kapcsoló, egy kihermetizálódott -100 fokos hõmérsékletû kabinban is talán még mûxik. A folyadék kristály meg már rég nem.

hajajj de messze még a babylon5<#idiota>