shabba#26
Ha mindenki egész nap töltene maxon akkor az nem működne, mivel a best effort hálózat nem erre van méretezve. Pont erről szól az egész internet, a korlátos erőforrások optimális szétosztásáról.
Kétfajta netkapcsolat van a garantált és a best effort. A garantált a nap 24h-ban maximumon használható, az ára is ennek megfelelő. A best effort esetén egy adott garantált kapacitást osztanak szét sok előfizető között. Így a garantált kapacitást ára is szétosztható, ez pedig széles körben megfizethető szolgáltatást eredményez. Ez a best effort jelleg tette lehetővé hogy az internet széleskörben elterjedhessen.
Hisz addig amíg a kezdetekkor csak bérelt vonal létezett, az átlag netező nem fizetett volna száz ezreket azért hogy nethez jusson. De azzal hogy a best effort csomagok megjelentek már 5-10 ezer forintos megfizethető ársávba került a net, ezért van ma már világszerte több mint 300 millió netfelhasználó.
Egy 10 Mbps-es garantált szolgáltatással a nap 24h-ban lehet tölteni, akár havi 3 Terabyteot is, viszont az ára sok százezer forint. Egy 10 Mbps-es best effort lakossági csomag nem erre van méretezve, azért kerül csak havi 10 ezerbe. Ott a szolgáltató úgy osztja szét az erőforrásokat hogy egy előfizetőre számol átlag havi 20-30 Gigabytetal így egy 10 Mbps-es garantált kapacitást és árát szét lehet osztani akár 50-100 előfizető között is. Ez az adatforgalom a tömegigényeket tökéletesen kielégíti és a hálózat is fenntartható marad, a szükséges garantált kapacitások fedezhetők a bevételekből és a havidíjak is olyan mértékűek amit hajlandók megfizetni a tömegek.
A nagy forgalmú ügyfelekkel pont azért van gondjuk a szolgáltatóknak, mert a havi adatmennyiségük messze magasabb mint amire a best effort felépítették a hálózatot. A nagyforgalmú userek adatforgalma sokkal inkább egy garantált jelleghez közelít, míg a tőlük befolyt bevétel best effort kategóriájú.
Anno amikor a kezdeteknél kitalálták az átalánydíjas konstrukciót ez még jól működő üzleti modell volt. Viszont az idők változnak. Az egy főre vetített forgalom egyre emelkedik, hisz egyre adatforgalom igényesebb alkalmazások kezdenek egyre nagyobb teret nyerni, p2p, videok, stb. Ez költség oldalon emelkedést hoz, és egyre inkább kiesik a szolgáltató best effortnál megcélzott átlagos forgalom értékből. Miközben a verseny erősödésével és az általános elvárások miatt a net ára meg folyamatosan csökken. Vagyis költség oldalról növekedés van az egyre nagyobb átlag forgalom miatt, miközben a bevételek meg csökkenő tendenciában vannak évek óta. Hosszútávon üzletileg ez nem igazán kívánatos a szolgáltatóknak.
Nem véletlen hogy már jó ideje pedzegetik a szolgáltatók hogy lassan ideje lesz másik üzleti modellre áttérni, az eddig átalánydíjas helyett forgalom alapú elszámolásúra, ahogy pl. a víz, gáz, áram, benzin esetén is van. Ha a bevétel az adatforgalomhoz kötődik, akkor ha sokat fogyasztanak az emberek akkor a szolgáltató bevétele is nő is lesz miből hálózatfejlesztés csinálni. Ha meg nincs elég pénzük akkor nem fognak annyit fogyasztani mint amit szeretnének.
Persze ez a modell a p2p-nek nem kedvezne, hisz amíg ingyen - valójában a szolgáltató kontójára - nagylelkűen seedelget a warez társadalom addig neki semmi sem drága, sőt elvárja hogy a pénzéért korlátlan nethasználatot kapjon, aminek nincs realítása. Ha viszont adatforgalom alapú elszámolás lenne, akkor már saját zsebre "jótékonykodhatna" bármely seedelő, meg nem töltené le a fél internetet a kukának, hanem valóban megnézni mi az amire valóban szükséges van. Mert ha már saját zsebre meg, akkor sokkal tudatosabb a fogyasztó, ha más kontójára megy akkor pedig ész nélkül pazarló.