A feltölhető maximális képméret: 750x563 pixel!
No warez, no cry!
No warez, no cry!
-
#99772
2018/19-es szezon, a 2. a Rennes padján.
Korábban beszámoltam az transzferekről, 4,5 millió eurót költöttem és 78-ért adtam el. Ez módosult januárban, mikor is az elvágyódó 3. számú középső védőmet elvitte a Kiev, jött helyette Monteleone 10 millióért és első számú kapusnak Koval, 13 milliós kivásárlási áron. Apró szépséghiba, hogy mindketten játszottak idén a BL-ben, így nem nevezhettem őket. Ezzel teljes lett a keret, ami nagyon egyben volt és külön öröm, hogy a szigorúan vett első csapathoz nem kevesebb, mint 5 saját nevelés tartozik. Az évet kezdtük ugye a Szuperkupa győzelemmel, majd folytattuk a Ligakupa megnyerésével, bár ehhez csak 4 meccset kellett hozni. A kupában nem sikerült a címvédés, az elődöntőben kikaptunk a Monacotól.
A bajnokságban a 7. fordulóban álltunk az élre, ahonnan csak egyszer voltunk hajlandóak lelépni, így a klub az első bajnoki címét ünnepelheti. Végig kiegyensúlyozottan teljesített a csapat és egészen jól tudtam rotálni is. Hosszabb sérülést egyedül Grimaldo szenvedett, ő az utolsó 3 hónapot hagyta ki a szezonban.
És akkor végezetül a BL.
Selejteznünk kellett, ahol is Leverkusen volt az ellenfél. Egyáltalán nem tűnt egyszerű feladatnak a csoportkörbe jutás, főleg az első meccs döntetlenje után. Igaz, akkor még nem tudtam, mennyire jó a taktika és a keret. A csoportmeccseken brillíroztunk rendesen, első helyen mentünk tovább. Az első kiesési körben a lisszaboni Sporting volt az ellenfél, itt már komoly önbizalommal vártam a párharcot, végül 8-1el leléptük a portugálokat. Jöhetett a BvB. Ez sokkal nehezebbnek tűnt. Megnéztem közelebbről a keretüket és meglepve tapasztaltam, hogy egy egydimenziós 352-t játszanak, úgy, hogy nincs rendes csatár az egész keretben. 7-1el mentünk tovább. Itt szokás vérszemet kapni, igaz? Nos, jöhetett a Schalke, aki később német bajnok lett, ráadásul a liebling Joviccsal a kezdőben. Töksima 6-1 ide...
Ílymódon következhetett a döntő. Az ellenfél vajon a Barca, Real, Juve? Majdnem, az Everton... Kiverték az Atléticót, a Barcát és a Realt az egyenes kieséses szakaszban. Nos úgy álltunk neki a történelmi pillanatnak, hogy a kezdőből a balbekk Grimaldo ugye sérült, az elsőszámú kapus és a legjobb középső védő nem nevezhető, a fiatal Janvier sérült és a döntő napján (!!írd és mondd!!) lábsérülést szenvedett a 2. számú kapusom, így a 3. számú hálóőr, az addig 4 meccset játszó fiatal kapott lehetőséget. Ezt meg is hálálta egy a 10. percben begyűjtött sárgával. Itt nagyon komoly fenyegetést kapott, mely kiterjedt a személyére, valamint az összes felmenőági rokonára. A Benfica stadionjában rendezett meccset végül magabiztosan nyertük Zivkovic vezérletével, aki 2 gólt és 2 gólpasszt jegyzett.
Ez egy fantasztikus eredmény, főleg ettől a csapattól. Igazából az egész keretet ki tudnám emelni a statok alapján, de ők a legjobbak:
Ntep, Guidetti, Pajot, Ünal, Zivkovic, Grimaldo, Moreira, Savitsky.
Meggyőződésem, hogy még soha nem volt olyan csapatom, ahol 3 játékos rúg 30 gólt és a "cserecsatár" is 28ig jut. Minden sorozatot figyelembe véve 182 gólt szereztünk, ami elképesztő. Ehhez kapcsolódóan egy megmosolyogtató statisztika: a Rennes szerezte a legtöbb gólt egy adott BL kiírásban és a Vojvodina kapta a legtöbbet, mindkét esetben én ültem a padon
Hogy hova tovább, nem tudom még. A csapat nagyon tetszik, de itt úgy tűnik végeztem és jöhet a korábban beígért spanyol állomás. Persze ha lesz megfelelő ajánlat.



