A feltölhető maximális képméret: 750x563 pixel!
No warez, no cry!
No warez, no cry!
-
#87608
Jelentkezem én is egy beszámolóval FM2012-ből, a Blackburn csapatát irányítom.
(ezt most jó topikba teszem? :D)
1. év: 16. helyezés
A kezdet meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett, hiszen kis híján az a szégyen esett meg velünk, hogy kiestünk az első osztályból. Bár sikerült a bennmaradás, de elégedett nem voltam. Igazolni nem nagyon volt pénz, és az érkező Rory Delap, Ken Ilso, Arne Friedrich trió sem váltotta meg világot. A csapat legjobbjai a 34 meccsen 10 gólt elérő Rubén Rochina, és a 40 meccsen 10 gólt szerző Morten Gamst Pedersen voltak.
2. év: 6. helyezés
A következő szezon sokkal jobban sikerült, a 6. helyig meneteltünk a bajnokságban és a Carling Kupában is a döntőbe jutottunk, de ott a ManCity megállított bennünket. A jó szereplés azonban következő évi kupaindulást ért. Ebben az évben az igazolások sokkal jobban sikerültek, mert az érkező Leight Griffiths, Sergio Floccari, David Trezeguet és Steven Taylor tulajdonképpen beváltak. Mondjuk a kiöregedő francia csatártól mindössze 1 gólra futotta a fél szezon alatt, de az olasz Floccari remekül érezte magát a célember szerepkörben.
A legjobb ismét Rochina volt (43/20) és Floccari is kitett magáért (40/16).
3. év: 4. helyezés
Ez az év olyan volt, mint egy álom a csapat számára. Rengeteg játékos érkezett a klubhoz, 36 milliót költöttem a Vincent Pajot, Chris Brunt, Daniel Sturridge, Tim Matavz, Dentinho, John Fleck, Kyle Naughton és Alex Smithies csoportra, de a befektetés mindenképpen behozta az árát. A bajnokságban a 4. helyen végeztünk, amivel kvalifikáltuk magunkat a következő BL szezonra, egy hihetetlen sorozat után a Liverpool 3:1-es legyőzésével megnyertük a FA-Kupát, az Europa Ligában pedig csak a Chelsea állított meg bennünket az elődöntőben tizenegyesekkel. A Zenitet 7:2-re, a Sturm Grazot 7:0-ra vertük a csoportban, ahonnét csoportelsőként jutottunk tovább. Aztán a Leverkusen, Celtic, majd a Tottenham sem bírt velünk, míg végül a Chelsea megállított. Daniel Sturridge (46/17) és Rochina (31/11) vitték a hátukon a gárdát. Sajnos a kedvenc játékosom Floccari egy hosszan elhúzódó sérülés miatt, a felépülése után 32 évesen visszavonult… 67 meccsen 28 gólt ért el, de a közönség imádta!
4. év: 7. helyezés
A nagyobb terhelés éreztette a hatását, bár a Bajnokok Ligájában a legjobb 8 közé jutottunk, ahol a későbbi győztes Leverkusen búcsúztatott bennünket 5:2-es összesítéssel. A Dortmund, a Lyon és a Sporting testén át vezetett az út, az első kieséses szakaszban pedig a Marseille-t ejtettük ki büntetőkkel. A bajnokságban visszaestünk, és csak a 7. helyen végeztünk. Az indiai kontingens pénzelt rendesen, mert érkezett a csapathoz Loris Nery, Vojtech Novak, Kyle Bartley, Tom Ringgaard, Johnny Evans, David Kuce és Josip Ilicic. Közülük Novak, Kuce, Ringgaard fiatal generált játékosok, akiknek nagy jövőt jósolok. A klub már-már ikonikus alakjává nemesedett spanyol (Rochina) ismét 48 meccsen 19-szer zörgette meg az ellenfelek hálóját. Pedig a szezon vége felé meg is sérült, majd a felépülés után pár hónapra rá ismét, összesen 7 hónapig nélkülöznöm kellett.
5. év: 6. helyezés (folyamatban)
Ismét 34 milliót elkölthettem, érkezett Simone Colombi, Pablo Sarabia, Alex Witsel, Ashley Cole, David Masson, Domingos és Zargo Touré. Közülük a 17 éves Masson a legtehetségesebb talán, de még nagyon fiatal, még sokat kell fejlődnie. Sajnos a fő gólvágó Rochina egy 3 hónapos sérülésből visszatérve ismét megsérült, ezért csak a szezon 2. felére tért vissza, és elég nehezen kapta el ismét a fonalat, de jelenleg már 3 gólnál tart. Idén Vojtech Novák viszi a hátán a csapatot, Matavz-ot pedig eladtam idény végén a Sampdoriának.
Összességében elégedett vagyok, Bartley, Smithies és Sturridge az én irányításom alatt lett angol válogatott, és bár egyik sem stabil csapattag, de a kapust leszámítva rendszeresen játszanak. Több tehetséges fiatalra tettem szert, Ringgaard, Kuce, Masson, Novak és a nigériai Chukwu stabil csapattagnak mondható, és mind 18-19 éves.