A feltölhető maximális képméret: 750x563 pixel!
No warez, no cry!
No warez, no cry!
-
Rot #84048 Némi szünet után most ismét új kalandba kezdtem, ezúttal azonban hagytam a kiscsapatokat, helyettük egy kis nemzetre (talán a legkisebb bajnoksággal rendelkezőre) esett a választásom. Mégpedig tűz és jég földjére, a csodálatos Izlandra.
Továbbiak spoilerben, mert hosszú, a szokásos módon.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Alaphelyzet:
A játékot 2011 júniusában kezdtem, így az EB-selejtezők jó részén már túl volt a csapat,
de azért még volt hátra 3 meccs a portugál-norvég-dán-ciprusi(-izland) csoportból. A csapat a valóságban elég siralmasan teljesített, az 5 meccs alatt csupán egy ciprus elleni idegenbeli ikszre futotta, ezzel az utolsó helyen álltunk - a jó matekosok már nyilván kiszámolták -, 1 ponttal. Még ugye a ciprusiaknak is volt egy parádés 4-4-ük a portugálok ellen, amivel együtt épp kétszer annyi pontjuk van, mint nekünk. Aztán volt a legelső három, a 10-10-10 pontos keménycsávók, akik hát ugye már pont annyira húztak el tőlünk, hogy ne nagyon érdekeljenek. Így a 3 hátralévő mérkőzésből csak 1 volt igazán érdekes: az itthoni ciprus elleni.
A remek teljesítményt a fifa-világranglista is díjazta, a 124. (nem kiemelt) pozíciót foglaltuk el a játék kezdetekor, ami egyébként csupán 2-vel magasabb a már egyik itteni kolléga által megjárt Kazahsztán helyezésénél. Igaz az első hetekben (mikor nem volt meccs.) mindketten lejjebb csúsztunk még néhánnyal a biztonság kedvéért. Ehhez azért hozzátartozik, hogy a két nemzet kerete közti különbség azért több, mint szembeütköző véleményem szerint (arról már ne is beszéljünk, hogy izlandnak ugye bajnoksága is van), szóval ez ne tévesszen meg senkit, csak érdekességképp írtam le.
Keret:
Akkor egy gyors beszámolás a keretről még a meccsek előtt... Mint említettem, egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt hivatalos helyezések felvázolják. Magam részéről nagyon meglepődtem mikor megláttam a játékosaimat, mert bár gudjonshen-en kívül szinte senkit nem ismertem, azért jó néhány tehetséges fiatal (21-22 éves) és meggyőző képességekkel rendelkező öreg volt a keretben. A milliós értékek sem voltak ritkák a fiatalok esetében ugyebár, és mikor megláttam, hogy egyikük a hoffenheimet erősíti több, mint 3 milliós értékével, kissé el is szégyelltem magam, hogy a bundesliga legnagyobb sztárjaival akarok én itt Ciprus ellen diadalmaskodni. Hát azért ez nem teljesen így volt, játékosaim egy része komoly meccshiányban szenvedett az egész év során (pl az imént említett sztár), a magasabb szintű ligákban játszók főleg. De ettől függetlenül teljesen elégedett voltam az általam csak kicsit átrendezett kerettel, első látásra majdnem olyan erősnek tűnt (sőt), mint mondjuk a finneké, bár annak komolyabb ismerete nélkül ezt azért nem jelenteném ki. Remek.
Mérkőzések:
Összesen eddig 8 meccsem volt, ebből 3 ugye tétmeccs, 5 barátságos, az 5-ből pedig 1 volt még a tétmeccsek előtt, a magyarok elleni (idegenbeli). Ott a totál új, még egyáltalán nem megszokott taktikával sikerült egy nagyon szoros meccsen végül 2-1-re kikapni, amit én jó jelnek vettem (főleg hogy a meccs egyetlen ziccere a miénk volt). Szóval önbizalommal telten közeledtem első tétmeccsem felé, ami az ősi rivális norvég csapat ellen volt, sajna ismét idegenben. Utólag el kell ismernem, ezt én szúrtam el, a két éppen gyakorlásban lévő taktika közül ismét a támadóbbat vettem elő, ám a 3 kkp-s norvég kezdő ellen esélyünk sem volt megszerezni a birtoklást, onnantól pedig már el is dőlt a dolog. Nagyon csúfos 4-0, ami után a szurkolók persze már nyugodt szívvel búcsúztattak volna, szerencsére nem ők döntöttek ezügyben. A norvég keret egyébként durván jónak tűnt, a későbbiekben 0-3-ra a dánokat, 5-0-ra a ciprusiakat verték. De ezzel most nem foglalkozhattam, mert jött a második meccs, Ciprus ellen hazai környezetben. Ez volt a legfontosabb meccs, tudtam, hogyha nyerek, megvan a 4. hely.
A taktikát ekkorra már egész jól tudták a srácok (bár még így is nagyon messze volt a 100%-tól), sérülésekkel nem kellett bajlódni, a hatalmas nemzeti stadion (közel tízezres befogadóképesség) is majdnem megtelt. Ennek megfelelően egy pörgős meccsen 5-2-re sikerült elverni őket. Juhé! A győzelem örömére állítólag elneveztek rólam is egy vulkánt, bár ezt semmivel nem tudom alátámasztani sajnos. Mindegy, lényeg a 3 pont, és hogy végre jött az utolsó meccs, a portugálok ellen, ismét idegenben. A kívülállók csak egy 3-1-es portugál győzelmet látnak, én viszont láttam, ahogy CéRonaldó 2. gólja után néhány perccel kiállíttatja magát műesés miatt. Ez bearanyozta a vereséget, mégha a kiállítás után két perccel kaptunk is egy gólt (ráadásul azzal lett 3-1).
Ezek után volt néhány barátságos meccsünk, az eredmények gyorsba:
Izland-Örmény 3-2, Lett-Izland 0-2, Izland-Litván 2-0 , Izland-Szlovén 2-4 (itt visszanevezték a vulkánt az otthonosabban csengő Tungnafellsjökull-ra)
itt a csoport
És néhány hónap és jönnek a vb-selejtezők. Meglátom, mire megyek. Szurkoljatok. Ja, és bocsi a hosszért.
