A feltölhető maximális képméret: 750x563 pixel!

No warez, no cry!


  • Somae
    #101241


    Guildford City - 5.szezon

    A gyors feljutás után a Vanarama Conference várt ránk következő akadályként, úgy voltam vele, hogy ez se lehet nehezebb, mint eddig. Ennek köszönhetően szakítottam az eddigi hagyományokkal, és csak 5 felkészülési meccset kötöttem le. Hát nem volt valami meggyőző a produkciónk, de gondoltam majd tétmeccsen megmutatjuk. Igazolások terén is visszafogtam magam, csak a szokásos maximálisan játszatható 5 kölcsönjátékos érkezett erősítés gyanánt. Aztán az első fordulóban kaptuk az első pofont, majd utána még párat, így az első 3 fordulóban két vereséggel kezdtünk. Na, mondom itt nagy a baj, de szerencsére, ha döcögve is, de beindult a gépezet és elkezdtünk felzárkózni. Fél táv körül értük el stabilan a 2. helyet. Mivel csak az első hely ér automatikus feljutást, kicsit izgultam, de látván a Chester magabiztosságát igazából nem sok reményt fűztem a bajnoki címhez. Aztán a hajrában szépen megközelítettük őket 5 pontra, és jött az egymás elleni meccs, itthon. Ha behúzzuk, nagy sanszhoz jutunk…. De nem tagadom, megsemmisítettek minket… 0-2, de igazából 0-5 is nekünk lett volna hízelgő… Úgyhogy itt beláttam, hogy vége, viszont a Barnet-el még így is óriási csatát vívtunk szinte egész szezon során, végül mi húztuk be az ezüstérmet, ha csak 2 pont előnnyel is, ennek azért örültem. Jöhetett a rájátszás, ami eddig ismeretlen terep volt számunkra. De mivel mi voltunk az egyértelmű esélyesek már ünnepeltem az ismételt feljutást. Az elődöntőben a Burton Albion várt ránk, első meccs idegenben. 2-1 nekik…. Nem értettem, totálisan katasztrofális védekezés, meddő támadójáték.. Jött a hazai meccs, ha itt is kikapunk, kirúgom a fele bandát az tuti. Vége 3-0 ide, örömfoci. Megnyugodtam… Jöhetett vágyaink földje, a Wembley… Ellenfél a Cambridge United, bajnokságban 1 győzelem, 1 döntetlen ellenük, szóval remek előjelek. Számunkra hihetetlen sok, közel 39000 ember előtt futottunk ki a gyepre. Éééééééééééééés. Bárcsak ne tettük volna. Azt kívántam estünk volna ki a Burton ellen, akkor könnyebb. De nem, az utolsó meccs a 46, rájátszással együtt 49. meccses bajnokságban… Ejtettünk ki nálunknál jóval magasabb osztályú ellenfeleket az FA Cup-ban fontos meccseken, de itt olyan sima vereség lett a vége, amit még talán sose éltem át. Az eredmény 2-1 a Cambridge-nek, de ez nem mutatja meg a játék valódi képét. A gólunk egy potya, kapusunk előre vágott labdája elment a védők feje fölött és így a csatárom begyalogolt a kapuba, nem is volt több momentumunk a meccsen, ami egy kicsit is veszélyes lett volna igazán. Nagyon elkeseredtem, egy nagyon hosszú szezonnak így véget érni… De hamar beláttam, ez nem a feladás ideje, a cél még nagyon messze van, hülyeség volt azt hinnem, hogy csak úgy simán átsétálunk minden évben a mezőnyön. Az FA Cup-ban idén elmaradt a csoda, bár az első kört még vettük, de a Gillingham megállított minket, ez volt a realitás. Az FA Trophy-t viszont már nehéz lenne megmagyarázni, (a vezetőség is morcos volt miatta) már a 3. körben kiestünk a Halifax ellen, akiket a bajnokágban oda-vissza aláztunk.. Ez van. Majd jövőre. Kicsit túl gyors is volt a tempó. Nyugodtan, higgadtan annak fogom szentelni a nyarat, hogy végre rendbe tegyem a keretet. 8 játékosom szerződése lejár a szezon végén, őket kell minőségben pótolni, akkor nem lehet gond jövőre a feljutás. :)
    Utoljára szerkesztette: Somae, 2015.09.01. 21:03:46