remark#67
"De úgy tünik az utóbbi háborúk alapján, hogy a pusztítás mértéke nem sokat nőtt emiatt (Nem az egyes fegyvereké, hanem az össz pusztításé egy adott háborúban.), sőt, a precizitás növekedése miatt még talán csökkent is."
Arrol szvsz nem lehet fogalmunk, hogy mekkora pusztitast is okoztak az egyes haborukban. Afganisztannal kapcsolatban pl. a hadsereg kijelenti hogy ok nem tartjak szamon a civil lakossag vesztesegeit, az ENSZ is csak egy batortalan kijelentest tesz arrol hogy kb. annyian haltak meg a szovetsegesek akcioinak kovetkezmenyekent mint amennyi aldozatot azok szedtek akik ellen Afganisztanban a szovetsegesek harcolnak. (Ez az egyik oka annak hogy nem tamogatjak a civilek egyontetuen a szovetseges eroket.) Irakkal kapcsolatban pl. ugy kalkulalnak hogy a haboru kezdetetol szamitva (1990) ma nagyjabol 10 millioval kevesebben elnek Irakban mit elnének akkor ha az USA nem dont ugy hogy haborut indit ellenuk. 10 millio ember hianyzik. Ez most veszteseg? Hivatalosan nem. De nekem mas a velemenyem.
Es akkor ott van meg a rengeteg olyan konfliktus ahol egyszeruen vagy nem allnak rendelkezesre adatok a jarulekos vesztesegekrol, vagy ha rendelkezesre is all, nem kotik az emberek orrara, mert akkor a joerzesu kozvelemeny egybol elfordulna a haboruktol...
Ugyhogy a kerdesem az: honnan lehet azt tudni, hogy a mai haboruk pontosan mekkora pusztitast is vegeznek valojaban? Sot, egy teljesen békés embargo, ami ugyancsak civil aldozatokat szed, nem szamit haborus tettnek? Hiszen az nem mas mint mikor a várostromlók korbezartak a várban rekedteket, es megvartak mig azok az ellatas hianya miatt vagy betegsegek kovetkezteben annyira legyengulnek, hogy vegul megadjak magukat... Persze kozben nem kevesen odavesztek... Such is life, mondnánk most. Na ja. Ilyen az elet... de vajon muszaj ilyennek lennie?
Szoval: rengeteg pusztitast vegzunk a vilagban (embereletben is mas ertekekben egyarant), nem fair csak a hivatalosan is haborukent elismert konfliktusok hivatalosan elismert aldozatainak szamat nezni...
"számolva az ellenség kivédhetetlen válaszcsapásával"
Ez a mai politika lenyege. Aki dirigal annak lehessen fegyvere, akinek dirigalnak annak meg ne lehessen. Es maris béke van. Béke, hiszen nincs mivel visszavágni.
Ha mondjuk Iránnak lenne atomfegyvere, de az USA-nak lenne valami ennel is jobb, akkor mi tortenne? Iran-t (vagy barki mast) ugyanugy lehetne fenyegetni mint most. Egyelore az USA-nak nincs (sokkal) jobb, igy fontos neki hogy Irannak ne legyen atomfegyvere, de sajat maganak viszont akar valami lenyegesen jobbat, arra az esetre ha Iran megis be tudna fejezni az atomprogramjat. A lenyeg hogy mindig legyen valami utokartyaja.
Jobb alatt mindig azt ertem, amit a kozvelemeny tamogat, elfogad, azaz alkalmazni lehet. En nem hiszem azt hogy az atomfegyverek bevetesevel valo fenyegetessel manapsag tobbet el lehet erni, mint hagyomanyos fegyverek tenyleges bevetesevel.
Pont ezert van az, hogy en elhiszem, hogy Iran nem akar atomfegyvert. Tobb mint fel evszazados tapasztalatunk van mar azzal kapcsolatban hogy mire jo, es mire nem jo az atomfegyver. Es szerintem Iran fuggetlensegenek kivivasahoz inkabb erdekelt egy eros gazdasagu es eros hadsereggel rendelkezo orszag felepiteseben minthogysem atomfegyverrel rendelkezzel. A gazdasagi ero, es az eros hadsereg perpillanat tobb elonnyel jarna mint egy elvileg bevetheto, de gyakorlatilag valoszinuleg sosem alkalmazhato atomfegyver.
Bocs. Egyik gondolat utan jon a masik, aztan mire felnezek, mar tobb oldalas a hozzaszolas...