Beszélgetés Buddha tanításáról, buddhizmusról
-
#789
Nyilván nem úgy készült a tanulmány, hogy valakit beküldtek kedden fél10-kor a munkaügyi központba, hogy nézze már meg, hogy éppen kik vannak ott.
Én nem értem azt, hogy mi szükség összemosni olyan nézeteket tudományos elképzelésekkel, amik nem álják ki a tudományosság próbáját, vagy egyenesen ellentétesek vele. Az igazság kiderítésében szerintem csak árt ez a fajta összemosás, 'arany középút'.
Milyen területekre gondolsz, minek kéne közérthetőbbnek lenni?
A különböző tudományágak soha nem lesznek képzetlen emberek számára érthetőek, csak sok tanulással.
De ez nem csak a természettudományokra jellemző, hanem bármire, aminek a megértéséhez tanulásra van szükség a konyhaművészettől kezdve az autószerelésen, zenélésen át a kvantumfizikáig. Mindenhol ott vannak a szakszavak, amik sokszor összetett jelenségeket jelölnek, amit ha a plebz számára érthetően akarnának leírni, akkor hosszú oldalakon át kéne fejtegetniük.
Egy szakembernek még csak nem is kell tudnia átadni ezeknek a szakszavaknak a jelentését, elég, ha ő megértette, és utána hatékonyan tudja alkalmazni őket, és nem azért, hogy okosabbnak érezze magát, mert az magában semmit nem ér. Bárki érezheti magát okosnak akkor is, ha mélyebben köze nincs az adott témához, de felszínes tudása közérthető.
Szóval vissza vannak kanyarodva azok a területek az érthetőséghez, és ezt úgy hívják, hogy oktatás, tanulás, olvasás. És lehetőleg ne csak ismeretterjesztést.
Az ismeretterjesztés, ami egyszerűen, és hétköznapi tudással fölfogható módon foglalja össze a sokszor nagyon bonyolult jelenségek működését, csak felületes rálátást szokott adni. Ezeket könnyebb is összekutyulni olyan nézetekkel, amik, ha a jelenség működését mélyebben megértené valaki, akkor azok ellentétesek lennének.
Szóval lehet valaki nagyon képzett egy adott témában, akkor is, ha nem használja a szakszavakat, de ennek inkább az előadó képességekhez van köze, mint ahhoz, hogy mennyire mélyítette el a tudását.