Hol volt a magyar őshaza? Kikkel vagyunk rokonságban, nyelvrokonságban?
-
Zóanagyvarázsló #201 Őszintén szólva csak azért reagálok, mert lentebb már beígértem, időm most sem igen van rá. Bár úgysem érdekel senkit se :)
"Ahogy tudjuk, az uráli hegység környékéről származunk, és ez a feltevés alá is van támasztva."
Ez nem iylen egyszerű. A növényes dolgot szintén nemt udom követni, hogy miképpen bizonyít bármi ilyesmit is, hiszen a hivatalos történelem szerint (márpedig, ha hibákkal is, de azt mondtad fel), a mezőgazdálkodási szokásaink nem az Urálhoz vagy a finnugorokhoz köthetőek, hanem már az elválás után vettük át más (török, iráni nyelvű) népektől. Amire gondolhatsz, az a finnugor őshazának az olyaténképpen való meghatározása, hogy mely szavak mutatnak rokonságot éghajlatra, tevékenységekre (pl. halászattal kapcsolatos szavak), flórára vonatkoztatva, mert akkor ilyen ehlyen kellett együttélni ezeknek a népeknek. Ez alapján létezik az ismert, körülbelüli eredmény. Ebben persze számos hibalehetőség rejlik, hiszen a a XIX-XX. századi éghajlat és flóra alapján határozták meg ezeket a területeket, mely akár félrevezető is lehet, tovább ronthatja a találati arányt, hogy am ai ismereteink szeritn a jelenlegi integalciálisban is kisebb glaciálisok váltogatják egymást, így még nehezebb pontosan meghatározni az "őshazát".
"Szóval kikkel is állunk rokonságban? Egyszerűbb kérdés volna azt feltenni, hogy kivel nem?"
Ez így elég laikus felvetésnek tűnik. Attól, hogy sok népet befogadtunk, sokat keveredtünk, mi még a magyar nép tagjai vagyunk, és van történelmünk is, nem a svábok múltját tanuljuk, csak azért, mert ők is települtek ide be. A génképünk továbbra is elüt a körülöttünk élőkétől, tehát ezen a téren továbbra is komoly tanulságukat lehet levonni. Egyébként én sem egy népenek tartom a magyart, valószínűleg több - talán rokon - nép tözsszövetségeként érkezhettünk, és továbbra is érdekes kérdés lehet a lentebb általam is említett, társadalmi rangtól függő antropológiai és genetikai különbségekkel számolni. És egyben ez is lehet a fentebbi elmélet egyik gyengepontja, elvégre egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy eleve finnugor-török nép(ek)ként érkeztünk a Kárpát-medencébe, számos kérdésre adhatna kézenfekvő választ, szemben a jelenlegi elmélettel.
"Mikor ide érkeztek a honfoglalók, különböző népekkel találkoztak, akik ki tudja mióta itt éltek, nem mentek sehova, inkább "lapultak", és megpróbáltak beilleszkedni. Sokuk kis népcsoport volt, akik békések voltak, és harc helyett inkább megpróbáltak alkalmazkodni, mint sem kiirtatni magukat."
Ezzel az a probléma, hogy egy idegen könyezetbe kerülő nép könnyen elveszítheti a saját nyelvét (lásd bolgárok - őket például a nyelvük ellenére senki nem tartja szláv eredetű népnek), ennek ellenére mi a jövevényszavaink ellenére meglepően jól megőriztük a nyelvünk struktúráját. Ez mindig is a a magyar történelemtudomány nagy talánya volt, a kettős honfoglalás elméletének egyik előnye éppen az, hogy erre is magyarázatot ad. Én továbbra is azt mondom, hogy óvatosan kel bánni az őstörténetünkkel, azzal, hogy bármit is vele kapcsoaltban tényként kezeljünk, inkább kutatni kellene a múltunkat, mert eddig inkább csak elméletek vannak, így legalább badarságok si kiszűrhetőek lennének.