wanek#26
Ácsi! Mielőtt elájulnál magadtól, elmondanám, hogy amit te a lexikonból tudsz, én annak egy részét átéltem, megtapasztaltam.
Ha te rock koncerten hangosítasz, akkor tudhatod, hogy ha egy hangszer hangja erősítve, rockzene esetén sokszor szándékosan torzítva és effektezve szól, az már eleve egy manipulált dolog. Ez nem is baj, mert az úgy jó, ahogy van. A veszteséges tömörítésnél szintén módosul a zene, ugyanis egyes kevésbé kihallható összetevők bizony eltűnnek. Ezt soha nem vitatta senki. De majdnem ugyanazt a hangzást akár te is előidézhetnéd a koncerten az erősítéssel. Vagyis a hallgatót - legalábbis rockzene, vagy elektronikus eszközökkel előállított zenéknél - a legcsekélyebb módon zavarja csak a zene módosulása.
Komolyzenénél már nagyon zavaró tud lenni a tömörítés, mert az egyes hangszerek bizony másként szólalhatnak meg. De az is igaz, hogy a dallamvilág sértetlen marad, az emberek legnagyobb részét viszont pont az érdekli.
Az általad nagyon nagy marhaságnak titulált dologról meg annyit, hogy az FM korszak ideje előtt is léteztek már lemezjátszók és nagyon komoly hangrendszerek, tehát igényes minőségű zenehallgatásra már akkor is volt mód. És ahhoz képest igenis szar volt az AM minősége, mégsem pampogott senki.
Az audifil emberkék egy külön sznob világ, velük nem kell foglalkozni. Őket a készülékük ára, márkája, technikai adatlapja jobban érdekli, mint maga a zene.
Számtalan vita látott napvilágot, hogy melyik a jobb, így a CD vs bakelit, vagy a digitális erősítő vs csöves, és még sorolhatnám.
Az emberek úgy vannak a zenével, hogy ha valami tetszik nekik, azt képesek a legszarabb minőségben is meghallgatni, mert a ritmus- és dallamvilág még a legratyibb szerkezetből is átjön. Ami meg nem tetszik, azt hallgathatja akár stúdióban is, akkor sem fog tetszeni neki. És ez a lényeg.
Szóval, mielőtt nagyokosozol, vedd le a mellényedet, mert lötyög.