Tényleg nem létezik?
  • dronkZero
    #524
    Na akkor. Nem olvastam végig, belekezdtem csak, de hányok tőle, már bocs. Ez a halálba túltolt idegen szavak tengere ez egyetlen dologra jó: az olvasó félrevezetésére. Tipikus kamukázós taktika. Nyugodtan lefordíthatta volna úgy, hogy kihagyja az idegen nyelvű kifejezéseket. Ez semmi más, csak porhintés, hogy elterelje a figyelmet a lényegről, meg hogy hihetőbbnek látsszon.

    Azt írja:
    " az idők során tekintélyes méretű szanszkrit, tibeti, kínai nyelvű kommentár-irodalom nőtt, ami önmagában is az iskola népszerűségét mutatja."

    Nos egyrészt igen, a népszerűségét mutatja. Másrészt azt is mutatja, hogy önállóan _értelmezhetetlen_, illetve hogy annyira homályos, hogy azt hozol ki belőle, _amit akarsz_. Nostradamus egy frissebb példa ugyanerre...

    Én innentől kezdve képtelen vagyok komolyan venni. Nemhogy a világ nagy dolgait nem fedi fel, hanem éppen hogy _semmit nem mond_. Egy olyan szöveg, aminek az értelme attól függ, _ki_ olvassa, egyszerűen _nem jelent semmit_. Csak karakterek, szavak halmaza.

    Az egész abból indul ki, hogy ez a Buddha gyerek "megvilágosodott", tehát biztosan okosakat mondott, aztán megy a fingreszelés ezerrel az értelmezések során.

    Konkrétan a mozgásról:
    "Nagarjunának nincs kiinduló tétele."
    Csak arról az egy bekezdésről beszéltem...
    " 1.
    Először is nincs mozgás a megjárt úton.
    S nincs mozgás a meg-nem-járt úton sem ."

    Ez ugye az eredeti. Hát bizony ennek konkrétan nulla értelme van.

    És a fingreszelés:
    "Ennek megfelelően, ha létezik valamilyen mozgás, akkor annak vagy a már megjárt úton, vagy a még meg-nem-járt úton kell lennie."

    Na erre mondtam, hogy kinyilatkoztatott alaptétel.
    1. Mit ért "út"-on? Az út definíciója nélkül ennek sincs semmi értelme. Ő _szerintem_ életútra, tapasztalatra, vagy valami ilyesmire gondol. Te, mint 21. századi ember, a fizikai értelemben vett útra gondoltál. Ezzel elég rendesen alátámasztottad azt az elképzelésem, hogy a szövegnek semmi értelme, az értelmezés kizárólag az olvasótól függ.

    "Először is a már megjárt úton nincs mozgás, mert a mozgás-cselekvés ('gro-ba'i bya-ba, gami-kriyá) már befejeződött A még meg-nem-járt úton sincs mozgás, mert a mozgás-cselekvés még nem kezdődött el."

    Na ez igaz, de ebből nem következik, hogy nem létezik mozgás. (Mit ért "mozgás" alatt? Hm?)

    "A megjárt és a meg-nem-járt úttól elkülönítve
    Az éppen járva-levő út nem ismerhető meg."

    Kinyilatkoztatás. DE, MEGISMERHETŐ. Azt' akkor most mi van? Tudod cáfolni? Azon felül, hogy "Buddha ezt mondta és kész"? Nem tudjuk mi az, hogy "út", nem tudjuk, mi az, hogy "az út megismerése". Innentől kezdve miről is beszélünk?

    Értelmezését már inkább nem is erőltetem, fut ezen két kört, leírja még egyszer, hogy nem megismerhető, azt' szevasz. Most ezt higgyem el, puszira, érvek nélkül?

    Ehh, komolyan lefáraszt. Gyakorlatilag minden egyes mondatába bele tudnék kötni egy "most mire föl mondod ezt?" kérdéssel.

    Nekem az nagyon furcsa, hogy te, mint értelmes ember, mit látsz ebben? Ennek az egésznek komolyan semmi értelme. Lehet rajta tökölődni, hogy ezt most mégis mi a pöcsre értette, de úgy egészében egy nagy büdös semmi az egész, kiegészítve a további nagy büdös semmivel.