Tényleg nem létezik?
-
Nuki #314 Olyan emberrel vitatkozzak a költészetről aki nem tud olvasni? Körülbelül most úgy látom ez a helyzet.
Najó kezdjük:
Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.
Részecske: gyújtőfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is.
Rész+kicsinyítő képző, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtőfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlősök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyűjtőfogalmat.
Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különböző kísérletekkel bizonyítható, hogy
elemi részecskékből áll.
Az atom kívülről elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévő POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.
Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom:
Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhőből, stb... ez kémiatanár függő, ki-hogy hívja).
Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.
Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelősek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit.
Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínűséggel előfordulnak.
Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN.
Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik.
Ebből legyen ennyi elég.
Most jöjjön az atommag.
Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik.
Ez áll protonokból és neutronokból.
A Protonok POZITÍV TÖLTÉSŰ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplő elemről beszélhessünk.
A protonok száma határozza meg az ANYAG MINŐSÉGÉT.
(például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29)
mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra.
Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom őket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahőmérsékleten, más szín, stb...)
Mondtam a protonok Pozitív töltésűek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot.
Erről ennyit.
"A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.
"A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.
Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?"
ezt a gyakorlati példát mutatom.
Nézel fölülről egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten).
Látsz sok embert, nagyon sok helyről, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra.
Ugyanez jellemző minden elemi részecskére.
Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.