#16
A játékok alapcélja a szórakoztatás. Az, hogy mit is ért az illető szórakozás alatt azt mindenki saját maga dönti el. Az embereket NEM lehet megváltoztatni, mindenkinek megvan a saját oka, miért csinálja azt amit. NINCS tökéletes, mindenkinek tetsző játék. A játékok mostanában is próbálják a lehető legnagyobb tömeget befogni mivel a játékipar is elsősorban egy üzleti vállalkozás. A fejlesztők is az "emberek" közé tatroznak, nekik is megvan a véleményük külön külön arról, hogy mi a szórakoztató is mi kevésbé. A nagyon komlex játékokra símán ki tudom jelenteni, hogy igen alacsony az igény, túlnyomóan sok azon játékosok száma akik nem sokat szeretik törni a fejüket a megoldásokon, hanem "kikapcsolódni" akarnak, egyszerûen élvezni szeretnék a játék (esetleg a vele járó közösség) álltal biztosított hangulatot, így azok a fejlesztők akik a komplex, agyalós stílust részesítik előnybe igen nagy anyagi gondokkal (rosszabb esetben csőddel, felvásárlással) kell, hogy számoljonak a visszafogott érdeklődésnek tudatában, ugyanúgy a kiadók sem néznek az ilyen fejlesztőkre jó szemmel. Mint említve is volt a cikkben, manapság nem tud 1-2 lelkes programozó sikeres játékot összehozni mint régen, 1-2 nullával többre van azért szükség, így ha össze is jönne pár ember aki szivesen venne részt egy úgynevezett "komolyabb" játékfejlesztésben, létszám, idő (és a többi erőforrás) hiányában álltalában szintúgy "halálra" vannak itélve.
Végszónak (ha már rpgk-nél vagyunk), az én szótáramban "szórakoztató, komplex és élvezetes" cRPG-hez a Fallout 2 állt az eddigi életem során a legközelebb, a "kikapcsolódós, adrenalinos"-hoz pedig a Diablo (1-2), a többi próbálkozások szerintem csak közelítették ezeket.