Iskolai szivatások
-
#72
Hát iskolai szivatásról én mindig lebeszéltem azokat, akik velem egy társaságban voltak. Nem szerettem, ha visszaéltek az erőfölényükkel.
Viszont avatás az volt, mikor a nyárkezdési táborban voltunk az öttusacsapattal. :(
Na azokat nem kívánom senkinek. Hosszú tábor pad tele csalánnal. Úszónadrágban fel, kézbe csalán, és vívás. Aki ezt kapta, annak a második legrosszabb volt az avatása.
Körbepofozás. A végén már csak csillagokat látott az ember. Ha nem ütsz elég nagyot a barátodra, akkor a nagyok adnak neked is, és neki is.
Kavicson bukfencezés. Jót tesz a hátnak.
Nagy, zöld fémkonténerbe mászás. Onnan mindenki sírva jött ki. Mesélték, hogy nyálas férgek mászkáltak rajtuk.
Tábortűzfutás, egy óriási tábortűz mellett körbe körbe futkorászni, jó meleg volt. :(
Folyamatos seggrepacsik csak úgy, mert jó. Mindenféle löttyök ránkzúdítása. A vége pedig az volt, hogy az edző adott egy pecsétet. Ami egy akkora bokafogásban kapott seggrepacsi volt, hogy utána alig maradtunk a lábunkon.
Aztán mehettünk fürdeni, és akkor még tojással is dobált egy-két fajankó. Az egyik srácot el is találták, és be is kellett kötni a csípőjét, úgy szétvágta a tojás.
A legrosszabb az volt, mikor egy budiba lógattak be embereket. Szerencsére a mi korosztályunk ('80-as) már nem kapott ebből, de a ('76-osok még igen).
Nagyon nagy parasztság ez a szivatás. Akkor is így gondoltam, most is így gondolom. Én nem is vettem részt a fiatalabbak megfingatásában.