halgatyó#12
Egy ilyen -- egész ország szavazatait számláló és összesítő -- rendszer igen terjedelmes. Szavazókörzetenként 2-4 terminál, komplett hálózat, szerverek, amelyek memóriájában gyűlnek az adatok bitek és bájtok formájában, és végül összesítő és megjelenítő egységek (mindez hardverrel és szoftverrel).
A bitek és bájtok sajna nyom nélkül felülírhatók, ellentétben a papírral amit legalábbis vakargatni kell, vagy fizikailag átcipelni egyik helyről a másikba Szavazóhely -> kocsma -> szavazóhely -> kocsma ... (ismételhető periódus).
A bitek átállítása hangtalan, igen gyors, és csak nagyon sokat tanult szakemberek csoportjának igen hosszas munkájával gyanítható meg. Ilyen szakember kevés van, belőlük csoport nehezen és drágán állítható össze. Akinek a kezében van a pénz, a képzés, a jog, a sajtó, az kedvére állíthat össze szakembercsoportokat. Meglehet hogy egy ország összesen meglévő 20 db szakemberének ők fizették az egyetemi ösztöndíj-kiegészítését.
Az a kisebb párt vagy civil szervezet viszont, amely ilyen hozzáférésekkel és évek alatt lassan felépített emberanyaggal nem rendelkezik, csak tátott szájjal áll a villogó képernyők előtt.
Ezzel szemben a papírokkal nincs ilyen gond. A velük történt manipuláció lassú és nehézkes, közben a lebukás esélye megvan. Bármely ember el tudja dönteni, hogy egy papírról kivakarták a jeleket, vagy hogy 150ezer db. szavazócédula azért érvénytelen, mert 2 x van rajta, de az egyik x mindig gyanúsan más színű mint a másik... stb.stb.
A kriptográfia csak arra jó, hogy még hozzáférhetetlenebb, áttekinthetetlenebb, ellenőrizhetetlenebb legyen az egész a kívülűlló ellenőr számára.