#274
"Teljesen félreértesz. Nem megkérdőjeleztem valamit, hanem leírtam, amit a kvantumfizikusok is mondanak, mint jelen tudományos tény."
OK. De szerintem meg analóg azzal, hogy a hajósok is csak vakargatták a fejüket, hogy először ugyan miért csak az árbóc csúcsát látják meg. De azért használták az árbóckosarat, mert onnan mégiscsak hamarabb észrevenni a másik hajót. Aztán rájöttek, hogy a Föld gömbölyű. Attól, hogy ma még nem tudjuk a választ, még nem lesz misztikus a dolog. Szerintem.
"Hát dehogynem! Te is és itt mások is a klasszikus fizikán belül képzelitek el az agyműködést. Pl. kukacos konkrétan kétségbe vonta, hogy bármi ezen kivül állóra (pl. kvantummechanika) bármi szükség lenne."
Na várj. Én nem képzelem el sehogy az agyműködést. Azt állítom, hogy még ami majd kiveri a szemünket azt sem értjük 100%-osan, pontosan lekövetni nem tudjuk, teljes bonyolultságában lemodellezni képtelenek vagyunk. Mivel ennyi a fehér folt, én nem vizionálnék lelket bele. Főleg nem lennék benne biztos, hogy az márpedig úgy van. Amennyiben idővel kiderül, hogy igazad van, _tökéletes pontossággal, minden folyamatot_ le tudunk követni az agyban, és még mindig nincs megoldás a személyiségre, tudatra, lélekre, akkor majd elhiszem, hogy lehet valami ezen túl. Addig meg hadd dolgozzon Occham borotvája.
"Jaj, nehogy elismerd esetleg, hogy tényleg nem igazán ismered a kvantummechanikát "
Az egy dolog, hogy elismerem-e, vagy nem, de úgy, hogy gyakorlatilag még meg sem szólaltam kvantummechanikai témában, úgy ne közöld velem, hogy mit tudok. De nem te vagy az egyetlen, aki érdeklődik és utánaolvas.
"Ennek így nem sok értelme van."
E=mc2. Mindegy, hogy anyag, energia, quark, gluon, bozon, akármi. Mérhető, kimutatható, kísérletezni lehet vele. Nem misztikus, nem túlvilági. Ennek a világnak (az anyaginak) a része.
"Kurvára nem hülyéztem le senkit."
Szavakkal nem, csak a stílussal. És nem csak én érzem így.
"Tisztában vagyok ezzel, de attól még te is (lásd a determinizmussal kapcsolatos felvetésed), és sokan mások is még mindig a klasszikus fizikán belül képzelik ezt el."
Egyébként én nem is értem, hogy a kvantummechanika hogy jön össze az agykutatással. Egyelőre még biológiai szinten is vannak problémák, ami jónéhány szinttel van feljebb a részecskefizikától. A "feljebb"-et szerveződési szintek tekintetében értem.
"Ezzel nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról."
Nem, de nem is tulajdoníthatsz neki túl nagy jelentőséget. Nem alkalmazható rá ugyanis a tudományos módszer. A megfigyelés-hipotézis-kísérlet-tudományos elmélet folyamat. Megfigyelni és hipotéziseket gyártani még ugyan tudsz, de ellenőrző kísérletekkel már baj van.
Másik baj a szubjektivitással, hogy a különböző megfigyeléseket sem tudod összehasonlítani. Nekem nem biztos, hogy ugyanolyan ízű az eper, mint neked. De még az sem biztos, hogy neked kétszer egymás után ugyanolyan ízű az eper.
"Hát én pedig arról beszélek, és légyszives hagyj békén ezzel a díjjal."
Jó, de akkor a természetfeletti témát is hanyagoljuk.
"Szerintem azok az agykutatók, akik ezt a teóriát felállították, szintén tisztában voltak azzal, amit írtál. Akkor nyilván tudnak valamit, amit mi nem, hogy mégis."
Vagy mégsem annyira igazi tudósok, mint állítják magukról, és csak a szőnyeg alá söprik a problémát. Vagy tényleg minden sejtem kapcsolatban áll a "túlvilággal", de akkor viszont a növényeknek és a gombáknak is van lelkük.
"Nem tudom, mi ebben vicces, teljesen törvényszerű volt. Ugye nem azt akarod mondani, hogy számodra ez a fő érv, hogy "vicces"?"
Ja, hát ha elfogadod, hogy létezik a lélek, akkor nyilván nem fogsz rajta mosolyogni. De ha objektíven nézzük a dolgot, akkor egyelőre van egy definiálatlan, megfoghatatlan, csak a vallások által állított dolgunk. Az ismereteink bővülnek, a vallás alapjai persze nem változhatnak. Hát akkor súvasszuk oda a vallásunk dogmáit, ahol még nem tart a tudomány.
És ez a kétségbeesett kapálódzás vicces. Pláne, hogy nem első körben súvasztják a tudomány határain túlra. És mindig teljes bizonyossággal állítva az épp aktuális kényszerképzetet.
"Lehet, hogy sokaknál ez van a háttérben, nálam pl. nem. Persze ez az általánosítás is jó érvnek tűnhet a számodra."
OK, nálad nem, de pl azoknál lehet ez a háttérben, akiknek a nézeteit osztod.
"Ennyi? Miért is érzem úgy, hogy te valójában nem vagy kíváncsi semmi ilyesmire, hanem inkább csak azt keresed, mivel tudod lesöpörni az asztalról az egészet."
Azt nem tudom, hogy miért érzed úgy...
"Természetesen nem. De azt már megmutatja, hogy messze több a világ, mint amit a klasszikus fizikai világkép mutatott. És a tudatos átélés problematikájára a kvantummechanika sem ad választ."
Na, akkor én is kérlek, hogy te se traktálj többet a klasszikus fizikával. Nem tudom, hányszor írjam le még neked ezt.
Én azt állítom, hogy a világ megismerhető. Szerintem a túlvilág a problémák szőnyeg alá söprése. Egy általunk megismerhetetlen világra bármit rá lehet fogni, bármilyen állítást, és annak az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani.
#274